Öt jótanács Magyarország új EP-képviselőinek

Bár képviselői mandátumom jogi értelemben a következő Európai Parlament júliusi alakuló üléséig tart, a hétvégén megtartott választások után hivatalosan is elköszöntem parlamenti megbízatásomtól. A jövőben az ENSZ turisztikai világszervezetének (UN Tourism) uniós intézményekhez rendelt nagyköveteként folytatom szakmai munkámat, emellett több nemzetközi cég tanácsadói felkérését is elfogadtam. A közélettől sem távolodom el végleg – bár pártpolitikai feladatokat most egy ideig nem kívánok vállalni –, az Esély Közösség alapítójaként, illetve egyfajta „politikai szemtanúként” továbbra is aktív elemzője, külső civil formálója leszek közéletünknek. A hétvégi európai parlamenti választást éppen ezért bennfentesként, de már részben más szemmel, külső szemlélőként is figyeltem. Leköszönő EP-képviselőként öt pontban foglaltam össze, hogy mire érdemes figyelnie majd az újonnan vagy újra megválasztott politikusoknak.

Tíz év EP-képviselőség alatt láttam és megtapasztaltam, hogy az európai közösségben sikeresen együttműködő, de egymással közben sok tekintetben versengő nemzetek miként képesek a lehető leghatékonyabb érdekképviseletre. Nem hazaárulózzák egymást, hanem nemzeti ügyekben előbb konszenzusra, majd egységre törekednek. Nehéz ennyi mocsok és aljasság után a normalitás hangján megszólalni, de most mégis ezt teszem – immár közéleti civilként erre jobban is képes vagyok.

Azért van ilyen kevés vezető beosztású magyar szakember az uniós intézményekben, mert magyar-jelenség, hogy nem toljuk, hanem inkább visszarántjuk a másikat. A románok például, ahol csak szabad íróasztalt látnak, egyből rányomulnak a lehetőségre és közös erővel belobbizzák oda saját nemzettársukat. Persze, a magyar szakemberek elhelyezkedését és előrébb jutását sem könnyítette meg az utóbbi időszakban az Orbán-kormány évtizedes „szabadságharca”: a Fidesz megítélése miatt magyarnak lenni bizony olykor hátrány egyes helyzetekben.

Bízom benne, hogy a most kiutazó, új európai parlamenti magyar kontingens át tud majd lépni ezeken az önsorsrontó tankcsapdákon és jóval kooperatívabb lesz összenemzeti ügyekben, mint korábban. Hozzá kell tenni: ez eddig sem az ellenzéki képviselőkön, hanem a kormánypártiakon és a kormány brüsszeli képviseletvezetőin múlott leginkább. Ha igaz az, hogy „Magyarország az első” a számukra, ahogy a plakátokra írják, akkor ideje lenne legalább megpróbálni a fontosabb, hazánkat érintő ügyekben a közös nevezőket megtalálni.

Orbán Viktor már öt évvel ezelőtt is az EU-ellenes, szélsőjobboldali erők előretörésére fogadott és remélte, hogy a kritikus hullámok tetején tovább szörfölhet. Nem jött be. Úgy látszik, hogy most sem sikerült az EU-kritikus, illiberális politikai kalandoroknak áttörni a falat: a Fidesz által háborúpártinak és magyarellenesnek beállított, keresztény-konzervatív Európai Néppárt tíz képviselői hellyel még növelni is tudta a frakciója méretét, ahogy a szociáldemokrata képviselőcsoport sem veszített annyit összességében, mint várták; az előzetes becslések szerint csupán négy helyet. Vesztesnek a liberális Renew és a zöldek csoportja mondhatja magát, itt jelentősebb csökkenés látszik a mandátumszámban. Az EU-kritikus ECR egyértelmű növekedésével a korábbi néppárti-szociáldemokrata-liberális nagykoalíció biztos többsége a kiszavazási arány miatt nehezebben biztosítható – nem véletlen a Néppárt és az ECR közeledése egy esetleges jobboldali kooperatív többség összepakolása érdekében –, de a tény mégis az, hogy az Orbánék által remélt illiberális uralkodó többség forradalma megint el fog maradni.

Kétségtelen, hogy a magyar választók – de igaz ez szinte a legtöbb európai polgárra – nem érzékelik az Európai Parlament munkájának és működésének fontosságát, nem értik az uniós döntéshozatalok folyamatát, nem érzik annak közvetlen hatását a saját életükben. Ezért is fontos, hogy mindenkinek legyen saját ügye, saját küldetése az EP-képviselői mandátuma során. Olyan, amit képviselni tud, amivel el tud számolni a választók felé a napi kötelezőn felül. Szerénytelenségnek tűnhet, de tényleg büszke vagyok arra, hogy például a tizennyolc éveseknek járó ingyenes vonatbérlet pályázati programja, a DiscoverEU nekem köszönhető, annak idején ugyanis a kollégáimmal én karoltam fel és mentoráltam egészen a megvalósulásig.

Az átláthatóság az egyik legfontosabb kötelessége és egyébként legerősebb páncélja is egy politikusnak. Akinek nincs mit takargatnia, annak nincs is mitől tartania. Én EP-képviselőként mindig a transzparencia híve voltam, ezért is működtettem egy „üvegzseb” aloldalt a honlapomon, amelyen keresztül minden pénzügyi érdekeltségről szóló nyilatkozatom, de még a különböző lobbiszervezetekkel, érdekképviseletekkel, akár cégekkel való szakmai találkozóm időpontjai is elérhetőek és nyomon követhetőek voltak.

Kizártnak tartom, hogy van olyan ember – talán még a Karmelitában sincs –, aki fejből fel tudná sorolni a Fidesz-KDNP még hivatalban lévő EP-delegációjának a névsorát, vagy fel tudna sorolni belőle legalább öt nevet. A fideszesek tizenhárman voltak és most is tizenegy képviselőt küldenek Brüsszelbe, mégsem fog tudni róluk a szélesebb közönség. Ennek két oka is van: egyfelől a fideszes delegációban azért kevesen vették valóban komolyan a képviselői munkát, többen leginkább csak a közösségi média jelenlétben és szelfi készítésben vitézkedtek, másfelől rájuk is igaz volt az EP-képviselők egyik visszatérő hátránya, vagyis, hogy „odahaza” alig látszik belőlük valami.

A Tisza Párt sikerei után Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője, Budapestre érkezett, hogy a párt hét megválasztott európai parlamenti képviselőjének csatlakozásáról egyeztessen Magyar Péterrel. Weber elmondta, hogy az Európai Néppárt lesz a legnagyobb az Európai Parlamentben, és nyitva áll az ajtó a Tisza Párt képviselői előtt. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy konstruktív kapcsolatra törekednek majd, és bár időnként kritikusak lesznek, a magyarok érdekeit kívánják képviselni. A KDNP azonban bejelentette, hogy Magyar Péter személye és a Tisza Párt elfogadhatatlan számukra az EPP-frakcióban, és ezért távoznak az Európai Néppártból. Hölvényi György, a KDNP képviselője, aki a Néppárt Európai Parlamenti frakciójából is kilép, korábban még úgy nyilatkozott, hogy a Tisza Pártból hét EP-képviselő érkezése nem okoz változást a tagságukban. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, aki Manfred Weberrel tárgyalt, útnak indult Németországba, hogy a helyszínen tekintse meg a magyar labdarúgó-válogatott szombati, Svájc elleni mérkőzését, és közösségi médián keresztül tippjátékot hirdetett szimpatizánsai között.

A szerző távozó EP-képviselő, az Esély Közösség alapítója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.