Ő volt Hitler csúcskommandósa
Otto Skorzeny, a második világháború alatt Európa legveszélyesebb emberének tartott személy, többgenerációs osztrák katonacsaládban született 1908. június 12-én. Felsőfokú tanulmányait műszaki vonalon folytatta, és bár a katonaság mindig is vonzotta, a gazdasági világválság idején a nácikhoz csatlakozott. Ernst Kaltenbrunner, az osztrák nácik vezetőjének pártfogoltja lett, majd német állampolgárként a Leibstandardte SS Adolf Hitler katonái közé került.
Skorzeny harcolt a nyugati és az orosz fronton, de epebetegsége miatt vissza kellett térnie Berlinbe. Az SS megbízásából kiképezte a Friedenthal-egységet, amellyel 1944 áprilisáig vakmerő kommandós akciókat hajtott végre. A szövetségesek "Sebhelyes arcúként" emlegették, ami korábbi vívókarrierje során szerzett sérüléseire utalt.
Legismertebb akciója Mussolini kiszabadítása volt a Grand-Sasso hegyi fogságból. Szervezett akciót a Teheránban tanácskozó Sztálin, Churchill és Roosevelt ellen is, amit a szovjet titkosszolgálat meghiúsított. Próbálkozott Joszip Broz Tito partizánvezér elfogásával, részt vett a Hitler elleni merényletet szervező von Stauffenberg tábornok kézre kerítésében, és ő rabolta el a kiugrást tervezgető Horthy Miklós fiát. Az ardenneki offenzíva idején amerikai egyenruhában a szövetséges vonalak mögé hatolt, és szabotázsakciókba kezdett. Állítólag Eisenhower főparancsnok likvidálását is tervbe vette.
A háború után elsősorban az ardenneki tevékenysége miatt vonták felelősségre, mivel hamis egyenruhát viselve megsértett számos katonai egyezményt. A börtönből 1948-ban megszökött, és Argentínába menekült. Ott részt vett egy neonáci szervezet megalapításában, és az ötvenes évek során Perón argentin, valamint Nasszer egyiptomi elnök közelében is megjelent mint katonai tanácsadó.
Számos emigráns náci tiszteket tömörítő szervezetet alapított, és szolgálatai révén milliomos lett. Gerincében 1970-ben rákot diagnosztizáltak, amiből elsőre még felépült, de később már nem tudta leküzdeni a betegséget, és 1975 júliusában elhunyt.