Jens Stoltenberg szerdán Budapestre látogat
A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg szerdán váratlanul Budapestre látogat, hogy megvitassa Orbán Viktorral a washingtoni csúcstalálkozó napirendjét, beleértve a NATO biztonságát és elrettentő erejét, valamint Ukrajna támogatását.
Stoltenberg a B9-es csúcstalálkozón vett részt Rigában, ahol a lett fővárosban tartott közös sajtótájékoztatón példamutatónak nevezte Lettországot, amiért GDP-jének 2 százalékát védelmi célra költi, és tervezi ezt az arányt 2027-re 3 százalékra emelni. Emellett elismerést kapott az ukrán katonák támogatásáért is. A csúcstalálkozón részt vett Edgars Rinkēvičs lett elnök, valamint Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök is. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO-nak erősítenie kell a kijevi segélykoordinációt és a pénzügyi támogatást.
A román elnök, Iohannis hangsúlyozta, hogy Oroszország komoly és hosszú távú fenyegetést jelent Európára és az euroatlanti biztonságra, és a NATO keleti határainak megerősítése hosszú távú prioritás kell, hogy legyen. Iohannis szerint a NATO-nak meg kell újítania kilátásait, amit Kelet-Európa történelmi kihívásai és az orosz agresszió elleni küzdelem nyújthat.
A NATO keleti tagállamai aggodalmukat fejezték ki az orosz befolyási kísérletek miatt, amelyek a régió feletti kontroll megszerzésére irányulnak, emlékeztetve arra az időszakra, amikor szovjet befolyás alatt éltek. Stoltenberg néhány nappal ezelőtt Helsinkiben kijelentette, hogy a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába.
A NATO-főtitkár, aki 2014 óta tölti be ezt a tisztséget, egyértelművé tette, hogy nem pályázik újabb ciklusra. A vezetők szerdán közös sajtótájékoztatót tartanak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfői exkluzív interjújában említette először, hogy szerdán Budapestre látogat a NATO főtitkára, amit később a NATO honlapján is megerősítettek. Stoltenberg a B9-országok rigai csúcstalálkozóján beszélt magyarországi látogatásáról, hangsúlyozva, hogy mint főtitkár, fontosnak tartja a NATO-tagországok vezetőivel való egyeztetést, és várja a tárgyalásokat Orbán Viktorral. Reméli, hogy a tagországok egyetértenek majd az Ukrajnának nyújtott segélyek koordinációjának megerősítésével és a pénzügyi támogatás jóváhagyásával.
A B9-es csoport, amely a NATO keleti tagállamait tömöríti és amelynek Magyarország is tagja, a rigai csúcstalálkozón nem fogadta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, aki eredetileg hivatalos volt az eseményre. A Financial Times szerint a Magyarországon kívüli másik nyolc tag tárgyalt Magyarország kizárásának lehetőségéről a csoport későbbi találkozóiról, mivel Magyarország megvétózta a csoport közös nyilatkozatait, amelyek az Ukrajnának nyújtott támogatás növelésére és a NATO lépéseinek jóváhagyására vonatkoztak. Egy forrás szerint a keddi találkozó volt az utolsó ebben a formátumban.
Edgars Rinkevics lett elnök a rigai találkozó után kijelentette, hogy a keleti NATO-tagállamok a jövőben koordináltabb megközelítést alkalmaznak majd Ukrajna támogatását illetően.
A román elnök, Klaus Iohannis cáfolta, hogy a NATO Bukaresti Kilencek (B9) munkacsoportja Magyarország kizárását fontolgatná, és hangsúlyozta, hogy ez álhír. Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a csoport rigai találkozóján, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke – Románia, Lengyelország – illetve a fogadó ország elnöke írta alá. Iohannis szerint a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket, és a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok, így a vétó intézménye nem értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében.
Paczolay Máté külügyi szóvivő az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.
A NATO keleti szárnyának tagállamai közötti együttműködésben Magyarország különutas politikája miatt a B9 csoportból kizárásának lehetőségét is megvitatták, miután a magyar kormány ellenállása miatt nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni az orosz fenyegetésről, a térség biztonságának erősítéséről és Ukrajna támogatásáról. A rigai csúcson Magyarországot csak a helyi nagykövet képviselte, míg a többi országot állam- és kormányfők képviselték. A két új északi NATO-tagállam, Finnország és Svédország vezetői is jelen voltak az eseményen.
Orbán Viktor a NATO ukrajnai missziójához és a hozzá szükséges pénzügyi támogatáshoz való hozzájárulást mindenáron blokkolni akarja, és már arról beszélt, hogy „újra meg kéne határozni [Magyarország] helyzetét a katonai szövetségen belül”. A NATO alapszerződése szerint egy ilyen misszióhoz a tagállamok önkéntes alapon csatlakozhatnak, de a magyar kormány ahhoz sem akar hozzájárulni, hogy más NATO-tagállamok közös NATO-keretek között részt vegyenek benne.
A NATO működése kevésbé formalizált, nagyobb a politikai játéktér, és a közelmúltban már volt példa arra, hogy a NATO megunva a próbálkozást, megkerülte a magyar vétót: a NATO-Ukrajna Közös Tanács nevű testület felállításáról úgy döntöttek 2023 márciusában, hogy egy idő után egyszerűen nem foglalkoztak a magyar blokkolási kísérlettel. Stoltenberg szerint a NATO konszenzusos döntést akar, és biztos benne, hogy meg fogják oldani, hogy ne ássák alá a szövetség egységét.
