Nagy Márton 1300 milliárdos követelése a bankok felé
Egy évvel ezelőtt Nagy Márton miniszter kérte a bankokat, hogy növeljék állampapír-állományukat 1300 milliárd forinttal, cserébe az extraprofitadójuk felére csökkenhetett. Azonban a bankok nemcsak hogy nem növelték, hanem 400 milliárddal csökkentették is állampapír-állományukat.
Magyarország azon európai országok közé tartozott, amelyek már 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörésének évében bejelentették a bankok új extraprofitadóját, évi 200-250 milliárd forint közötti összegben. A tavalyi év során több európai országban is terjedt az új adóztatási módi, és a magyar kormány többször is módosította a banki extraprofitadó szabályait. 2022 júniusában 10%-os adókulccsal vezették be, az előző évi nettó árbevételre vetették ki. 2023-ra az adókulcs 8%-ra csökkent, és 2023 áprilisában az adó bevételalapú helyett eredményalapúvá vált. 2023 májusában meghosszabbították az extraprofitadót 2024-re is, lehetővé téve az adóteher 50%-os csökkentését.
A bankoknak azonban egy feltételt kellett teljesíteniük az adóteher csökkentéséhez: 2024 első 11 hónapjának átlagában több állampapírt kell tartaniuk, mint 2023 első 4 hónapjának átlagában. A kormány azonban nem a teljes állampapír-állomány növelését írta elő, hanem a 2027. január 1-jét követően lejáró, forintban denominált Magyar Államkötvények állományának bővítését.
A jogszabály értelmében, ha egy bank a 2027. január 1-jét követően lejáró magyar állampapírjainak 2024. január 1. és november 30. közötti időszak napi átlagos állománya bővül a 2023. január 1. és április 30. közötti napi átlagos állományhoz viszonyítva, akkor a növekmény 10 százaléka, de legfeljebb a 2024. évi extraprofitadó fele levonható az adó összegéből. A bankok így az állomány növelése helyett átrendezték állampapír-portfóliójukat, és a MNB statisztikái szerint, miközben a befektetési alapok állampapír-állománya jelentősen nőtt, a bankoké csökkent.
A kormány által bevezetett intézkedéscsomag célja a lakossági megtakarítások reálértékének megvédése, az önfinanszírozás erősítése és az állam finanszírozási költségeinek csökkentése volt. A csomag részeként a kötvényalapoknak, részvényalapoknak és vegyes alapoknak értékpapírban kell tartaniuk vagyonuk legalább 60%-át, és a likvid eszközeik legalább 20%-át Diszkont Kincstárjegyben. Emellett bevezettek egy 13%-os szociális hozzájárulást a bankbetétek és befektetési alapok hozamára, de az állampapírok és egyéb megtakarítási formák mentesültek. A bankokat kötelezték arra is, hogy értesítsék ügyfeleiket arról, mennyivel jártak volna jobban, ha megtakarításaikat állampapírokban tartják.
Az intézkedéscsomag hatására a magyar háztartások és a hazai bankok részaránya csökkent az állampapírpiacon, míg az alapkezelők és a külföldi szereplők növelték részesedésüket.
: article-1