Magyarországi kivándorlás rekordmagasságban
Tavaly a magyarországi kivándorlás új csúcsot ért el, 33 700 ember hagyta el az országot, ami a 2010 óta eltelt időszak legmagasabb értéke.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 óta összesen több mint 324 ezer magyar döntött úgy, hogy külföldre költözik. A tavalyi évben kivándoroltak száma olyan nagyságrendű, mintha Mosonmagyaróvár teljes lakossága elhagyta volna az országot. A kivándorlás tendenciája 2010-től az évtized közepéig előbb meredeken, majd lassuló tempóban ívelt felfelé, a múlt évtized második felében pedig folyamatosan csökkent, elsősorban Nagy-Britannia mint célország vonzereje csökkent.
Az elmúlt négy év során azonban ismét dinamikus emelkedésnek indult a kivándorlók száma, 2020-hoz képest 74 százalékos növekedést mutatva. Jelenleg Ausztria a legnépszerűbb célország a magyar kivándorlók körében, 2019 óta minden évben ők fogadták a legtöbb magyar állampolgárt. Míg 2010-ben 1077-en mentek ki Ausztriába, 2023-ban már 15 600-an választották ezt az országot. Németország iránt 2015-ben volt a legnagyobb érdeklődés (11 248), tavalyra ez a szám 8 150-re csökkent, míg Nagy-Britannia népszerűsége szintén 2015-től csökkent, tavaly mindössze 900-an választották célországnak.
Bár egyes kivándorlók visszatérnek Magyarországra, a visszavándorlók száma 2010 óta csak három évben, 2019 és 2021 között haladta meg az elköltözőkét. Ennek oka részben a brexit hatása, valamint a Covid-19 járvány alatti leállások is szerepet játszhattak, amikor sokan elveszítették külföldi megélhetésüket. A kivándorlók és visszavándorlók egyenlege 2010 óta mínusz 105 119 fő, ami Kecskemét lakosságának számával egyenlő.
A kivándorlás mellett a természetes népességfogyás is hozzájárul Magyarország népességcsökkenéséhez. A születések száma tavaly történelmi mélypontra süllyedt, és a halálozások száma tartósan meghaladja a születésekét, ami az Európai Unióban az egyik legnagyobb természetes népességfogyást eredményezte. A természetes fogyás és a kivándorlás együttesen mintegy 75 ezer fős népességcsökkenést okozott tavaly, amit a be- és visszavándorlás csak részben tudott mérsékelni.
Az Európai Unión belüli migrációt nehéz, sőt gyakorlatilag lehetetlen pontosan mérni. Aki hivatalosan nem jelenti be külföldre költözését a magyar hatóságoknak, az nem szerepel a KSH statisztikájában. A Magyarországra költözők számát pedig a határon túli magyarok kettős állampolgársága befolyásolhatja. A kivándorlók számát a KSH a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette, de egyelőre ez még csak egy előzetes adat.