Egyre nagyobb a nyomás Izraelen a gázai civil áldozatok miatt
Izraeli katonai hibák, köztük kommunikációs zavarok és a bevetési szabályok megsértése vezettek a gázai légicsapásokhoz, amelyek során hét humanitárius segélymunkás vesztette életét. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki, és Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az amerikai segélyeket a Hamász elleni háború irányításának befolyásolására fogja felhasználni.
A The New York Times helyszíni riportja szerint a segélykonvojra mért csapásokat elrendelő izraeli tisztek elégtelen és téves bizonyítékok alapján vélték úgy, hogy az egyik autó egyik utasa fegyveres volt. Az izraeli hadsereg két tisztet − egy tartalékos ezredest és egy őrnagyot − elbocsátott, és az izraeli déli parancsnokság vezetőjét, valamint két másik magas rangú tisztet hivatalosan megrovásban részesítette. A hadsereg szerint a tragédia egy téves azonosításból és a szabványos műveleti eljárásokkal ellentétes támadásból eredő súlyos mulasztásból fakadt.
Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg fő szóvivője szerint ez egy súlyos esemény, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie. A World Central Kitchen, a segélyszervezet, amelynek munkatársait megölték, független vizsgálatot követel, és tevékenységüket felfüggesztették.
Az izraeli erők a támadást helyi idő szerint hétfőn este 22 óra 9 perckor hajtották végre, amikor a konvoj a gázai partok mentén haladt. A támadásban hat külföldi és egy palesztin állampolgár halt meg, akik a Gázába tengeren keresztül érkezett élelmiszersegélyek kezelésén dolgoztak.
A hadsereg előzetes vizsgálata szerint a tragédiához vezető hibák sorozata történt. A drónfelvételek nem rögzítették a szervezet logóját a sötétben, egyes tisztek nem vizsgálták át a dokumentációt, és egy drónkezelő tévesen azonosított egy segélymunkást fegyveres tagként. Yoav Har-Even vezérőrnagy szerint a konvojhoz csatlakozó személygépkocsik miatt történt a téves azonosítás, és a raktárban további fegyveresek jelenlétét vélték felfedezni.
A tisztek azt hitték, hogy a Hamász fegyveresei korábban már megpróbáltak humanitárius segélyt elrabolni, és ezért nyitottak tüzet a konvojra. A támadás után a konvoj három autója dél felé, egy pedig észak felé indult. Négy percen belül egy izraeli drón csapott le a dél felé haladó konvoj mindhárom járművére, és mind a hét utas meghalt.
Har-Even tábornok szerint a katonák döntése, hogy a második és harmadik autóra is tüzet nyitottak, ellentétes volt a bevetési szabályokkal. A drónt üzemeltető katona és parancsnoka nem tudta, hogy a konvojban civil autók is voltak, és a katonák tévesen feltételezték, hogy a további járművek fegyvereseket szállítanak. Har-Even tábornok szerint erre nincs mentség.
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy szinte minden szárazföldi egységüket kivonták a Gázai övezet déli részéről, csak egy dandárt hagyva a területen a Netzarim-folyosó biztosítására, ami Izrael déli részét köti össze Gáza partvidékével. A folyosó meggátolja, hogy palesztinok visszatérjenek északra, és onnan tudnak támadásokat is indítani a terület északi és középső részére, valamint segélyszállítmányokat is tudnak onnan indítani. A kivonulás részletei nem világosak, így nem tudni, hogy ez késlelteti-e a dél-gázai Rafah városába való behatolást, amit Izrael már korábban kilátásba helyezett.
A világ legjobban várt eseményének, az idei párizsi olimpiának biztosítására irányuló erőfeszítéseket nem csak Oroszország ukrajnai háborúja, hanem az Izrael és a Hamász közötti gázai konfliktus is megnehezíti. A háború előtt nagyjából 2 millió palesztin élt a Gázai övezetben. A Hamász az október 7-ei terrortámadása során közel 1100 izraelivel végzett, Izrael pedig (a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint) 33 ezer palesztint ölt meg azóta. Izrael minden lehetséges forgatókönyvre készen áll Iránnal kapcsolatban – jelentette be a védelmi miniszter. Az iráni forradalmi gárda szerint Izrael áll a damaszkuszi rakétatámadás mögött, amiben elvileg meghalt egy magas rangú iráni katonai vezető, ezért megfenyegették az izraeli vezetést. Eközben Tel Avivban több tízezer ember tüntetett szombaton az izraeli miniszterelnök lemondását követelve. Az IDF gázai haderejét először január közepén csökkentették, amikor a hadsereg bejelentette, hogy megszerezte az ellenőrzést a térség északi része fölött. Az izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről folytatott tárgyalásokon a Hamász az összes izraeli katonai kivonását, és a visszaköltözés engedélyezését követeli az északi és a középső részekbe.
Az Izrael és Hamász közötti legújabb háború 2023. október 7-én vette kezdetét, miután fegyveres terroristák tucatjai hatoltak be izraeli településekre, ahol példátlan vérengzést hajtottak végre. Miközben ezernél is több embert mészároltak le a Hamász harcosai, húsz perc alatt 5000 rakétát lőttek ki Izraelre. A harcok azóta is folynak, ugyan a Hamász támadását követően szinte az egész világ elítélte a támadást, az izraeli válaszcsapásokat követően fordult a kocka és egyre többen kritizálják a konfliktus megtorlása miatt. Az elmúlt napokban minden eddiginél hangosabbak lettek az Izrael-ellenes harcok, miután a napokban két humanitárius segélymunkás is életét vesztette Gázában az izraeli légicsapások következtében.