Eisenhower és a dominóelv
Dwight D. Eisenhower amerikai elnök a hidegháború idején megfogalmazott egy olyan elméletet, amely hosszú távon meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját, és ennek hatásai a mai napig érezhetők.
A hidegháború kezdetét gyakran Winston Churchill 1946-os fultoni beszédéhez kötik, amelyben először hangzott el a "vasfüggöny" kifejezés. Ebben a beszédben vált világossá, hogy a szövetségesek, akik együtt győzték le Hitlert, most egymás ellenfeleivé váltak. Eisenhower elnök, bár nem tartják Churchillhez hasonló politikai súlyú alaknak, 1954-ben mégis ő fogalmazta meg azt az elméletet, amely a hidegháborús amerikai gondolkodás alapjává vált.
- április 7-én Eisenhower elnök sajtótájékoztatót tartott, ahol az Ázsiában kialakult helyzetet elemezte. Ekkoriban zajlott a Dien Bien Phu-i ütközet, amely a franciák indokínai uralmának végét jelentette. Az elnök a vietnámi kommunista térnyerés kapcsán fejtette ki, hogy miért lenne veszélyes, ha Vietnám Ho Si Minh kezére kerülne. Eisenhower a "ledőlő dominók" elvét használva magyarázta el, hogy a kommunista hatalomátvétel milyen veszélyeket rejtene magában a régió többi országára nézve.
Az elnök célja az volt, hogy meggyőzze a közvéleményt és a Kongresszust az Egyesült Államoknak a franciák indokínai háborújában való további segítségnyújtásáról. Ebben az időben az amerikai politika már korábban is elköteleződött a kommunizmus terjedésének megállítása mellett, amit Truman elnök 1947-es doktrínája is tükrözött.
A "dominóelv" azonban különösen nagy hatással volt az amerikai közgondolkodásra és politikára. Ez az elv vezérelte az Egyesült Államokat, amikor beavatkoztak a vietnámi háborúba, és hasonló megfontolások álltak a kubai, dél-amerikai, karibi és indonéziai kommunista mozgalmak elleni fellépések mögött is.
A dominóelv retorikáját még az iraki–iráni háború idején és Irak 2003-as inváziója alatt is felhasználták. Che Guevara is hasonló gondolatokkal játszott, amikor a világforradalom eszméjét hirdette. A dominóelv ma már gyakran negatív kontextusban kerül említésre, mint a hidegháborús gondolkodás tipikus példája. Ennek ellenére vannak, akik védelmezik az elméletet, rámutatva, hogy Vietnám "ledőlése" után valóban kommunista rezsimek alakultak ki Laoszban és Kambodzsában, és a további "dominók" ledőlését az amerikai kormány és a CIA munkája akadályozta meg.