Őrizetbe vettek egy francia bírónőt sikkasztás gyanújával
Franciaországban példátlannak számító esetben előzetes letartóztatásba helyeztek egy korzikai bírónőt, akit többek között közpénzek hűtlen kezelésével, közokirat-hamisítással, befolyással való üzérkedéssel és bűnszövetkezéssel vádolnak.
A dél-franciaországi Nizza ügyészsége szombaton jelentette be, hogy eljárás indult egy francia bírónő ellen, aki 11 vádpontban került meggyanúsításra a korzikai szervezett bűnözés egyik tagjával fenntartott gyanús viszonya miatt. A bírónőt, Hélene Gerhardsot, aki 2023 januárjáig a délnyugat-franciaországi Agen esküdtszékének elnöke volt, előzetes letartóztatásba helyezték.
A vádak szerint a bírónő 2008 és 2022 között követte el az állítólagos bűncselekményeket, különösen a 2010 és 2016 közötti korzikai megbízatása alatt. A nizzai ügyészség által becsült elsikkasztott összeg több mint 120 ezer euró, azaz körülbelül 46,8 millió forint.
A nyomozás során két vizsgálóbíró a húsz vádpontból 11-ben gyanúsította meg Gerhardsot, és az ügyészség vádirata alapján elrendelték az előzetes letartóztatását.
Az ügyészség pénteki közleményében arról számolt be, hogy a telefon lehallgatások alapján a bírónő szoros kapcsolatban állt egy olyan személlyel, akit a rendőrség kedvezőtlen fényben ismert, és aki Johann Carta néven ismert, több ügyben is vádat emeltek ellene, és bebörtönözték, többek között 2023 decemberében „szervezett bűnszövetkezetben elkövetett csalás, zsarolás és pénzmosás” ügyében.
A bírónő állítólag rendszeres kapcsolatot tartott fent más, a rendőrség által ismert személyekkel is, kölcsönös szolgáltatásokért cserébe. A nyomozás szerint a bírónő a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó információkat is kiszolgáltathatott.
A rendőrségi fogdában tartott kihallgatása során a bírónő először tagadott minden bűncselekményt és szakmai kötelezettségeinek megszegését, majd elismerte, hogy törvénytelen módon keresett ki adatokat egy, a rendőrség által kedvezőtlenül ismert személy javára.
A bírónő ügyvédei, Caty Richard és Yann Le Bras az AFP-nek nyilatkozva elmondták, hogy a három évig tartó nyomozás anyagához hozzáférve olyan elemeket találtak, amelyek megkérdőjelezik az ügyészség állításait. Az ügyvédek szerint más eljárási megoldások is lehetségesek lettek volna, de a vádhatóság az intézményes erőszak útját választotta.
: MTI