Dróntámadás Transznisztriában és Litvánia lehetséges beavatkozása
Dróntámadás érte Transznisztriát, Moldova oroszbarát szakadárállamát, míg Litvánia fontolgatja katonák Ukrajnába küldését kiképzési és légvédelmi feladatokra. Oroszország megkezdte Csasziv Jar ostromát az orosz-ukrán háborúban.
Transznisztria, Moldova területén lévő oroszbarát szakadár állam, dróntámadás célpontjává vált. A térségben folyamatosan alakulnak az események, és a konfliktus újabb fejleményei napról napra kerülnek napvilágra. A helyzet feszültsége a nemzetközi közösség figyelmét is magára vonja.
Litvánia, egy NATO-tagállam, megfontolja, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának. A tervek szerint kiképzési és légvédelmi feladatokat látnának el a litván katonák, amennyiben a beavatkozásra sor kerülne. Ez a lépés tovább bonyolíthatja a már így is összetett nemzetközi helyzetet.
Az orosz erők nem állnak meg, hiszen megindították Csasziv Jar ostromát, ami az ukrán front egyik kulcsfontosságú pontja lehet a háború további alakulása szempontjából. A harcok intenzitása és a konfliktus dinamikája miatt a helyzet folyamatosan változik, és az eseményeket szorosan követik a világ hírügynökségei.
A konfliktus aktualitásairól szóló cikksorozatunk folyamatosan frissül, hogy naprakész információkat nyújthassunk az olvasóink számára az orosz-ukrán háború eseményeiről.
A NATO új konstrukcióban kívánja támogatni Ukrajnát, aminek már a tervezési szakaszát is ellenzi a magyar kormány. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Indexnek elmondta, ezzel a döntéssel a NATO még közelebb kerül a háborúhoz, és szerinte soha olyan közel nem volt a háborúhoz a NATO, mint ahova a legfrissebb tervezet vezetne. A védelmi szövetség összehangolná a fegyverszállítást és az ukrán katonák kiképzését, ez pedig minden korábbi megállapodást felrúgna.
A NATO Ukrajna Tanácsának ülésén Szijjártó Péter is részt vett, ahol a NATO új tervét és a szervezet új szerepét a globális világrendben tárgyalták. A magyar kormány szerint a NATO mostani tervei átlépnék a korábban lefektetett vörös vonalakat, és Magyarország ebben nem kíván részt venni. A magyar delegáció közölte, hogy Magyarország már a tervezésben sem hajlandó részt venni, és műveleti részvételt sem hajt végre. Magyarország területén ilyen tevékenységek nem mehetnek végbe, és nem hajlandó egyetlen egy adófizetői forinttal sem hozzájárulni ehhez az akcióhoz. A NATO-tagországoknak összeadandó százmilliárd eurós közös költségvetési lábat, amelynek magyar része körülbelül ötvenhét milliárd forint lenne, a magyar kormány nonszensznek tartja.
Szijjártó Péter szerint a NATO eredeti funkciója, mely szerint ez védelmi szövetség, egyre inkább kezd megkopni, és támadó szövetség képe rajzolódik ki. A külügyminiszter hangsúlyozza, hogy a NATO nem áll támadás alatt, ahogyan egyetlen tagországa sem, és Oroszország részéről logikátlan lépés lenne bármely NATO-tagország ellen támadást indítani. A magyar kormány szerint a háborúnak tárgyalásokkal kell véget érnie, és a kommunikációs csatornák nyitva tartásával emberéleteket lehet megmenteni.
A magyar kormány álláspontja szerint a fegyverszállítások nem hoztak fölényt az oroszokkal szemben, csak növelték a háborúban részt vevő fegyverek számát, és nagyobbá tették a pusztítást. A kormány szerint tárgyalás útján lehet lezárni ezt a konfliktust, és minden béketervet támogatnak, amely a párbeszédre és a tárgyalásokra épül. Szijjártó Péter szerint a harmadik világháború kirobbanását kockáztatja a NATO az Ukrajna támogatásának új terveivel, és az orosz-ukrán háborúnak tárgyalásokkal kell véget érnie, mert a csatatéren egyértelmű győztest nem lehet majd hirdetni. Az ukránok nyilvánvalóan nem tudnak győzni, Oroszországot legyőzni háborúban az elmúlt két év tapasztalatai alapján még mindig lehetetlen. A nyugati fegyverszállítmányok segítenek Ukrajnának abban, hogy ne szenvedjen jelentős vereséget. Tehát ha ez így van és egyik oldal sem tud egyértelmű győzelmet aratni, akkor biztos, hogy tárgyalások zárják le a háborút.
(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Szollár Zsófi / Index)