A Spar ügyében vizsgálódik Brüsszel: Tiborcz István cáfol, az EU elemz
Cáfolja Tiborcz István, a miniszterelnök veje, hogy szándékában állt megvenni a magyarországi Spart, melynek osztrák vezetője, Hans Reisch az extraprofitadó és az árstop miatt fordult Brüsszelhez, de az Európai Bizottság (EB) már vizsgálódik az ügyben.
A Spar Austria vezérigazgatója, Hans Reisch szerint a magyar kormány által bevezetett különadó és az árstop miatt a csoport magyarországi vonala tavaly 47,8 millió euró veszteséget szenvedett el, ezért uniós kötelezettségszegési eljárást szeretne Magyarországgal szemben. A magyar kormány által 2020-ban bevezetett különadó jelenleg a bevétel 4,5 százalékát teszi ki, miközben a franchise-ban működő láncoknak csak 0-1 százalékot.
Az EB a panaszokat tartalmazó levelet elemezni fogja, és gondoskodnak a helyzet megfelelő nyomon követéséről. A magyar kormány a vizsgálat megindítására még nem reagált.
A Spar Austria vezetője eddig több levélben panaszkodott, hogy a magyarországi kiskereskedőkre kivetett adók egyre magasabbak. A Reuters értesülése szerint az osztrák kormány és a Spar panaszt emelt a különadó ellen.
A magyar kormány egyik minisztere, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter válaszolt a Spar panaszaira, hangsúlyozva, hogy minden kijelentésnek következménye van. Lázár János építési és közlekedési miniszter kormányzati nyilatkozatában utalt arra, hogy a Spar "meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett" és felvetette a vállalat állami megvásárlásának lehetőségét.
A Spar csoport itteni veszteségeiről szóló panaszkodás idén márciusban kapott nagy figyelmet, mert az ausztriai cégvezető több osztrák lapban azt is kijelentette, hogy Orbán Viktor az oligarcháin keresztül részesedést szereznének a Sparban. A BDPST Group azonban cáfolta, hogy Tiborcz István befektetni tervezne a Spar kiskereskedelmi láncba, és Jellinek Dániel, Tiborcz István közeli üzlettársa tavaly vette meg a magyarországi Auchan 47 százalékát.
Az Európai Bizottság már egy 2023-as jelentésben is kritizálta a különadót, és diszkriminatívnak nevezte a kiskereskedelemre kirótt plusz terhet. Az előzetes értékelési procedúra még nem jelenti automatikusan azt, hogy további lépéseket tesz az Európai Bizottság, de nincs kizárva, hogy végül kötelezettségszegési eljárást indítanak a panasz miatt.
Az osztrák gazdasági és külügyminiszter is levelet írt Ursula von der Leyen EB-elnöknek, amelyben szintén azt írták: a magyar kiskereskedelmi különadó aránytalanul nehéz helyzetbe hozza a Magyarországon működni kívánó külföldi befektetőket. Az EB azt ígérte: megvizsgálják a panaszt, és tájékoztatást fognak adni arról, mire jutottak.
A második Orbán-kormány 2010 után egyszer már bevezetett egy kiskereskedelmi különadót, ami miatt 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. Ezt viszont 2014-ben lezárták, vagyis nem lett belőle nemzetközi per.
A Spar és a kormány vitájáról szóló elemző cikkünk itt olvasható.