Pintér Sándor a meghallgatásán azt mondta: „Elsődleges célunk a gyermekeink tudásszintjének emelése, hogy a jövőben megfelelően versenyképesek legyek az Európai Unió területén. E cél elérése érdekében nélkülözhetetlen a pedagógusok társadalmi elismerésének növelése, bérük jelentős emelése”. Majd úgy folytatta: "a tanulók teljesítményének monitorozása érdekében évente kompetenciamérést fogunk tartani, az intézményvezetők és az intézményen belüli egyéb vezetők képzésére pedig megújított vezetőképző rendszert vezetünk be”.
Frisshirek: Pintér Sándor bejelentette, hogy nevelési kormánybizottság jön létre, amit Orbán Viktor fog vezetni. Mit szól ehhez?
Totyik Tamás: A kormánybizottság létrehozása számomra azt jelenti, hogy a kormány érzékeli, nagy gond van az oktatásban, és kormányzati szinten ezzel foglalkozni kell. A nagy kérdés az, hogy a politikai akarat megnyilvánulásán kívül szakmai dolgokba mennyire, miként akarnak beleszólni a kormánybizottság részéről. Ha normális lenne az ügymenet, akkor a bizottságnak csak a szakma részéről régóta szorgalmazott reform folyamatának módjáról kellene döntenie és nem tartalmi elemekről, ezt a szakemberekre kellene bízni. A PSZ is javasolta, hogy az államfő vállaljon el egyfajta koordinátori a szerepet, mert az ő személye garancia lett volna arra, hogy valódi társadalmi konszenzus alakuljon ki az oktatás átalakításának irányairól. Egyébként a lengyel, észt és portugál oktatás sikere ezen konszenzusnak köszönhető.
FH: Szükség van erre a bizottságra?
T.T.: Ha a bizottság a közoktatás válságának megoldására tesz javaslatot, akkor szükség van a politikai akarat megerősítésére, ha a hatalom csak a saját legitimitását akarja erősíteni, és mindez csak kormánypropaganda, akkor teljesen felesleges, mert egy bizottságosdi nem old meg semmit.
FH: A bizottság helyett mire lenne inkább szüksége a tanulóknak?
T.T.: Nemcsak a diákoknak, hanem a magyar társadalomnak, a gazdaságnak is szüksége van az oktatás reformjára. A digitális világ kihívásaira, például a mesterséges intelligencia megjelenésére adandó válaszokra, valamint az alfa generációhoz igazodó tartalomszabályozásra és módszertanra van szükség, de ez politikai akarat nélkül nem fog menni. A kérdés az, hogy ezt az igényt felismerik-e a bizottság tagjai? Amikor az okostelefonok oktatási intézményekben történő betiltásáról beszél a kormány egyik tagja, akkor kételyek merülnek fel a szándékokat illetően.
FH: Van ilyen intézményekre példa Európában? Ha igen, azokat is a miniszterelnök szokta vezetni?
T.T.: Nincs információm ilyen típusú kormányzati bizottságról a világban, de arról igen, hogy a PISA-felmérésekben sikeres európai országokban hosszas társadalmi és szakmai vita után – közmegegyezés alapján – indították el az oktatási reformokat. A párbeszéd megindítására viszont nagyon nagy szükség lenne a szakértők, a szülők, a pedagógusok, a gazdaság szereplői, a szakpolitikusok, és nem utolsó sorban a diákok bevonásával.
FH: Pintér szerint a bérstruktúra és a munkavégzés jogi szabályainak átalakítása a státusztörvénnyel „megfelelő módon sikerült”, és ezzel a pedagógusok nagy része is egyetért. Ha így van, akkor minden rendben?
T.T.: A kormány nem csökkentette a bérkülönbségeket a diplomás átlagkeresetekhez viszonyítva, hanem még növelte is.
A szakszervezeti vezetővel készített korábbi podcastunkat megnézhetik a frisshirek.hu YouTube-csatornáján is.
