Kezdi figyelmen kívül hagyni mind az Európai Unió, mint a NATO a magyar vétó-próbálkozásokat - állítja a 444.hu ma megjelent cikkében, amelyben arra hivatkozik, hogy bár a magyar fél az elmúlt napokban két fontos döntésben sem adta be a derekát, mindkét szövetségi rendszer azonban túllépett ezen a különcködésen.
Ahogy arról a frisshirek.hu-n is beszámoltunk, tegnap a magyar vétó miatt nem tudott közös nyilatkozatot kiadni az Európai Unió a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyinnal szemben kiadott elfogatóparancsáról. A magyar külügy azonban sietve cáfolta a hírt, hogy szó sincs vétóról, hiszen a többi tagállam nyugodtan aláírhatta azt, Joseph Borell EU-s külügyi főképviselő pedig nyilatkozhatott a saját nevében.
- Szigorúan nézve valóban nem vétózott a magyar külügy, mert nincs jegyzőkönyvi nyoma annak, hogy egy szavazás alkalmával hazánk képviseletében egyedül nem-mel reagáltak volna.
- Másik szempontból azonban mégis akadályozták az egységes fellépést, mert az elfogatóparancs támogatásáról szóló nyilatkozatot nem adhatták ki az Európai Unió egységes dokumentumaként, hanem csak a 26 tagállam ellenjegyzésével - kihagyva arról a magyart.
A magyar kormány eddig semmilyen formában nem akadályozta az ICC nyomozását az Ukrajnában elkövetett bűnök feltárásáért. Ahogy annak sem állt útjába, hogy az Európai Unió egységesen tűnhessen fel mint a nyomozás kezdeményezője - emlékeztet cikkében a 444. Az Európai Bizottság tavaly tavasz óta összesen 10 millió euróval és 40 szakember kölcsönadásával támogatta ezen a téren az ICC munkáját, míg az elmúlt napokban további 3 millió euró odaítéléséről is döntés született.
Bloomberg úgy értesült, írta meg a 444, hogy felmerült, az Európai Tanács közös nyilatkozattal reagáljon a Putyin elleni elfogatóparancsra, de azt egyedül a magyar kormány nem akarta aláírni. Ez azonban nem bénította meg teljesen a brüsszeli diplomáciát, mert Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a saját nevében kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette, hogy az EU támogatja az ICC-t a jövőben is.
Ahogy arról a frisshirek.hu-n szintén hírt adtunk, hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter nélkül írta alá az összes EU-tagállam igazságügyi minisztere azt a nyilatkozatot, amelyben támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését.
mert így akkor név szerint a 26 tagállam minisztere ellenjegyzésével jelent meg közös nyilatkozat, akik további 4 millió fontot (1,8 milliárd forintot) is adtak a nyomozás folytatására. Bár megkereste az Igazságügyi Minisztériumot a 444, arra a kérdésükre nem kaptak választ, miért is nem vett részt a tanácskozáson Varga Judit.
A nyilatkozat aztán az EU soros elnökségének svéd oldalán is megjelent, és bár hivatalosan nem közös EU-s állásfoglalás, hiszen 27 tagállam vagy nem csak 26, mégis külcsínben úgy fest, mintha az EU egységesen jutott volna erre a határozatra. Ráadásul annak szövege hivatkozik is az Európai Unióra, még ha Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter egyes szám első személyben fogalmaz is a végén:
Nemcsak az EU, hanem úgy fest, a NATO is kész túllépni a magyar különutasságon
Éppen a 27 helyett 26 tagállam miniszterei által ellenjegyzett dokumentum megjelenése után egy nappal Szijjártó Péter külügyminisztert arról értesítette a NATO főtitkára Brüsszelben, hogy április elejére miniszteri szintű ukrán-NATO találkozót szervez - idézi fel a magyar tárcavezető tegnapi nyilatkozatát a 444. Ezeket a tanácskozások eddig elbuktak a magyar kormány ellenállásán, amelyet - hivatalosan - azért folytattak, hogy elérjék az ukrán oktatási törvény visszavonását. Szijjártó Péter keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy
"a NATO-főtitkár most azt közölte, hogy különböző okok miatt össze fogja hívni ezt az ülést az április 4–5-i NATO külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak, és hogy a magyar fél azt gondolja, hogy csak egyhangú akarat esetén kerülhetne erre sor. Ez sérti a NATO egységét és az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet. Ugyanakkor nem tehetünk mást, tudomásul vesszük a főtitkár döntését."
Azt nem tudni, hogy miként fogja a NATO jogilag kikerülni egy tagállamának különcködését, ám az egyértelműnek tűnik, hogy eljutott a szövetségi rendszer arra a pontra, hogy kész alternatív megoldásokban gondolkodni, és egész egyszerűen figyelmen kívül hagyni a magyar kormány ellenállását.
Ugyanez a jelenség figyelhető meg az EU külügyi tanácsának szintén hétfői döntésében, ahol a testület Ukrajnának szállítandó lőszervásárlásról döntött. Kétszer 1 milliárd eurónyi lövedékbeszerzésről határoztak a külügyminiszterek, amelyet az EU közös kasszája áll, de annak beszerzését és lebonyolítását a tagállamoknak maguknak kell intézniük.
ez azonban szintén nem akasztotta meg az ügymenetet, mert Szijjártó Péter csak annyit kötött ki, hogy a részükre eső kétszer 1 millió eurónyi hozzájárulást ne közvetlenül a lőszerekre költsék, hanem számolják el a balkáni békemissziókra vagy a bevándorlók ellen kivezényelt határőrök költségeire, és az ottani forrásokat könyveljék át a lőszerekre.
Így erről az esetről is elmondható az, hogy a magyar kormány vétó-szerű álláspontja semmilyen anyagi és gyakorlati jelentőséggel nem bírt már a többi tagállam és a közös döntéshozás számára.
A kiemelt kép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala