Kampányháború Segesden

Somogyország, ahogy lakói hívják e tájat, különleges természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik. A dombok között, egy rejtett zugban található Segesd. Itt kellemesen meg lehet pihenni az átutazónak is, van benzinkút, dohánybolt, élelmiszerbolt és játszótér a főút mellett, jó a parkolási infrastruktúra is. Van egy pizzázó a 68-as út mentén, ahol időnként remek pizzát adnak, már amikor nyitva van – mondják a helyiek.

Segesd egy kis somogyi ékszerdoboz. A megye legrégebbi települése, 1242-ben a tatárok kivonulása után IV. Béla itt rendezte be a kancelláriát, innen irányította az ország újjáépítését.

Legértékesebb adottsága Segesdnek, hogy régóta független polgármesterek indulnak és nyernek, a kisközség pénztárcája pedig folyamatosan duzzad. Az elmúlt években nem vettek fel kölcsönöket, nem finanszírozták túl beruházásaikat. Mi több, a településnek van legalább tíz civil szervezete, az ezekben tevékenykedő 40-50 fős mag gondoskodik a kulturális életről. Körülbelül negyven vállalkozás van bejelentve Segesdre, akik az iparűzési adóval saját falujukat szolgálják. A legnagyobb cég a Ferrokov horganyzó üzem, amely éves szinten több tízmillió forinttal járul hozzá a költségvetéséhez.

A településnek vannak neves szülöttei és időszakos elszármazottai. Rendelkezik valamiféle turisztikai vonzerővel is, bár nincs rajta a somogyi idegenforgalmi desztinációs listán. Lakosságának kb. ötöde roma származású, akik szintén intenzív közösségi kulturális életet élnek a falu közösségéhez integrálódva. Vannak roma civil szervezetek és erős a kisebbségi önkormányzat lobbiereje is.

Segesden nincsenek politikai oldalak. Mint Somogyországban régóta, itt is mindenki lelkében erős a függetlenségi vágy. Szinte az egész falunak van „szőleje, birtoka a hegyben”. Van, aki még mindig borozik, pálinkázik, vannak, akik a konyhakerti veteményt művelik, de van, aki hobbitanyaként csak bulizni, kikapcsolódni jár ide. Vannak elhanyagolt, régi pincék is, de a helyi gazdálkodók, tulajdonképpen az egész domboldalt rendben tartják, a valódi tulajdonostól függetlenül. 

Segesd legfontosabb civil érdeme, amit önerőből valósítottak meg, a Segesdi Ösztöndíjprogram. A falu ma már 82 éves, kiváló szellemi állapotban lévő volt háziorvosa és 4 ciklust kiszolgáló polgármestere, Dr. Mohr Tamás erről így mesélt:

Mint egy nagy családban, néha Segesden is vannak azért ellentétek, de előbb utóbb mindig szent a béke. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ottjártamkor tartott Úrnapi körmenet: ilyenkor alsó-, és felső-Segesd, katolikus, református és roma együtt díszíti a templomkertet és kálváriadombot, építik a 4 stációt, és közösen vesznek részt a megemlékezésen. Ilyenkor összegyűlik az egész falu. Úrnapján nincs buli, nincs hangoskodás és fesztivál: ez a vasárnap az Úré.

Ebbe a békés környezetbe robbant be egy idegen, a “messziről jött ember” Schaffer Viktor polgármesterjelölt, aki szemmel láthatóan nincs tisztában a helyi értékekkel és hagyományokkal, hiszen a templomkert melletti kolostorkertbe hangos, „hagyományőrző” rendezvényt szervezett az Úr napján. Ez már önmagában is meglepte a helyieket, az még inkább, hogy – bár a templom a katolikus egyház felügyelete alatt áll – a zárda és annak kertje a Ferences-rend tulajdona, mégis egy kívülálló kezébe került a kulcs.

Ide szervezett erősen kampányszagú rendezvényt a polgármesterjelölt, mint kiderült, Pestről utaztatott vendégekkel. A rendezvényen mindössze pár helyi család képviseltette magát – és itt kezdődik a kémtörténet.

Schaffer Viktor elmondása szerint már 10 éve segesdi, de szomszédai mindezt nem tudták megerősíteni. A faluban, a közösségben barátai nincsenek, háza nincs, kocsmába, kisboltba nem jár, nem ismeri a segesdi hagyományokat – mondták a helyiek. Kint a hegybe’ akart egy medencét, de végül csak egy emeletes betonkockát emelt. Állandó bejelentett lakcíme Zuglóban van, ahonnan a XVI. kerületbe, majd onnan Segesdre ment civilkedni. Saját elmondása szerint 2 éve életvitelszerűen Segesden él.

A lakóhelyének számító pince kivitelezésének körülményei sem mindennaposak. A kormányzati rendelkezéseknek köszönhetően – amire hivatkozva például a Balaton-parti településeken sikerült 300 négyzetméteres “mezőgazdasági létesítményeket” emelni – “elvileg legálisan” hasznosította a helyiek szerint irreálisan magas áron felvásárolt birtokokat. A terület kamerákkal van körbe véve, dupla kerítéssel és mezőgazdasági hálóval a külső körön, gumiabroncsokkal a két kerítés között. Átláthatatlan, rendezetlen birtokkal a belső körön, ahol állítólag  3,5 hektár fenyőfa és gyümölcstermesztés folyik, amelynek bevételéből, valamint örökségéből finanszírozza politikai kampányát a fiatal informatikus, rendész, aranykalászos-gazda.

A segesdiek bizalmatlanok, de tulajdonképpen kedves fogadtatásban részesítették a mindössze 30 éves fiatalembert. Sokan, sokat morfondíroztak, hogy miért jön egy sikeres fővárosi fiatalember Segesdre. Miért pont Segesd? Így hát elzarándokolt egy kisebb küldöttség Mohr doktorhoz, és megkérték, írjon levelet a XVl. kerületi polgármesternek, hogy kitudakolják, ki ez a CIVIL16 szervezet nevében fellépő ember, akinek hirtelen kulcsa lett a Zárdához, de akiről cikkeznek az újságok, és állítólag az ottani polgármesteri hivatallal is összerúgta a port. Véletlenül sem szerettek volna ugyanis egy gyanús idegent a településen meghatározó politikai tényezőként, aki sehogyan sem illeszkedett be a falu életébe. 

Az idős Mohr doktor, aki az egész falut kezelte 50 éven át, levelet írt hát a település díszpolgárainak nevében és megbízásából a XVl. kerületi polgármesternek, de nem kapott választ. Valamivel később újra küldött egy levelet,  amelyre 8 percen belül reagáltak Budapestről. Ezt a levelet azonban ő nem láthatta, mert épp templomba ment. Mindenki legnagyobb meglepetésére a köztiszteletben álló orvost Schaffer Viktor személyesen és erősen leteremtette a helyi nyilvánosság füle hallatára: Milyen alapon mer ő a Pesten érdeklődni róla, hogy képzeli ezt magáról? És különben is, azt üzeni a város legnagyobb vállalkozójának, hogy vége itt a családi kiskirályságnak.

A volt polgármester feleségét, a doktornét egy percig sem kellett félteni, elkapta a fiatalember grabancát és közölte vele:

Egyébként a gazdálkodó emberek szemében itt is „a mutasd a földed, megmondom mennyit érsz” igazsága létezik. Schaffer Viktor semmilyen tekintetben nem felel meg ennek. A portája rendezetlen, átláthatatlanul gazos, több mint 6 méter magasról sem látni megművelt ágyást a telkén.

Megpróbáltuk kideríteni, kicsoda Schaffer Viktor, aki szeretne Segesd polgármestere lenni. Az interneten látható honlap szerint a CIVIL 16 nevű szervezet nevében ő hozta létre az egyesület Somogy Vármegyei Szervezetét, amelynek ő maga a területi képviselője. Alapító okiratot, jegyzőkönyvet viszont senki nem látott a helyiek közül.

A CIVIL 16 korábban többször is szerepelt a sajtóban, és legemlékezetesebb akciójuk az elhíresült szociális tűzifabotrány volt. Emellett minimum gyanúra adott okot a XVl. kerületi lakosok körében is, hogy érdekes módon a CIVIL 16 az önkormányzat programjának fontos elemeit, azonos tevékenységeket tűzte a zászlajára. Az akkori közterületfelügyelő, akinek szabad bejárása volt a hivatalba, saját bevallása szerint nem tudott például az önkormányzat által elnyert temető-rehabilitációs pályázatról, épp csak elmentek megnézni a Rákosszentmihályi temetőt, és “pillanatok alatt megfogalmazódott a következő közös feladat: kiszabadítjuk a kriptasort és az előtte húzódó utat”.

A sokadik különleges eset után a XVI. kerületiek bizalma is elillant, a bizonyos tűzifa-sztori óta végleg. Különös hab a tortán, hogy Schaffer Viktor 2019-ben vigaszágon (kompenzációs listán) került be a XVI. kerületi képviselő testületbe, ahol mindössze háromszor szólalt fel. Legemlékezetesebb hozzászólása az volt (lásd a nyilvános jegyzőkönyveket), amikor nem támogatta a nyilvános vagyonnyilatkozat-tétel rendszerét és röviddel később távozott is a testülettől.

A civilkeresőn fellelhető legfrissebb adatok szerint Schaffer Viktor már nem vezető tisztségviselő a CIVIL 16-nál, de az Alapszabály 4. pontjára hivatkozva működteti a sehol nem jegyzett segesdi részleget. Sokan feltették a kérdést emiatt: Akkor ők most elmehetnek egy Segesden bejegyzett civil egyesülettel mondjuk Tihanyra, és átvehetik az Apátságot?

2023 decemberében bukkant fel az első szociális ruhaosztó adomány Segesden, amely a 16. kerületből érkezett. Az akkor regnáló testület ingyen rendelkezésre bocsátotta a kultúrházat, aztán megdöbbenve tapasztalták, hogy CIVIL16 felirattal megjelentek az első önfényező szórólapok.

A híres, józan paraszti ész vadul kattogni kezdett: rendezetlen, elhanyagolt birtok, távol az emberektől, Dr. Mohr megfenyegetése, üzengetés a helyi vállalkozóknak, CIVIL16-os rendezvények és turistabuszok tele nyugdíjasokkal. Ez a mentalitás arra utalhat, hogy itt a befolyásszerzés, a hatalomvágy és a pénz lehet a valódi motiváció. 

De nézzük a tényeket a CIVIL16 saját, Segesdi Újságjában felsorolt kampányelemek mentén:

• Csökken a lakosság száma - ami igaz, de. Schaffer Viktor adatai 1960-tól veszik figyelembe a statisztikai adatokat, csak azt a tendenciát nem jelenítik meg, miszerint a környező települések lakosságszáma is csökkent és a népességmegtartó erő, kifejezetten Segesd és környékére koncentrálódik.
• Schaffer Viktor szerint kiaknázatlan idegenforgalmi és turisztikai vonzereje van Segesdnek. Ebben van némi féligazság, mert az MTÜ desztinációkat felsoroló térképén Dél-Somogy Marcaliig tart. Annál délebbre csak akkor tekintenek “különös esetben”, ha valamilyen összefogással (több település bevonásával, látványos turisztikai akciók összekapcsolásával) születik érdemi vonzerővel bíró programcsokor. 
• Itt is előkerül a használaton kívüli vasúti pálya hasznosításának újragondolása, mintha ez valami kötelező eleme lenne a területfoglalásnak. Felhívtuk a MÁV illetékes képviselőjét, aki kérdésünkre elmondta, hogy bár kérvényt az adott turisztikai látványosságra be lehet adni (biciklis-hajtány közlekedtetésére), de azt tudni kell, hogy a MÁV eddigi gyakorlata szerint csak keskenynyomtávú, a forgalomból teljes mértékben kivont útszakaszra adtak hasonló típusú engedélyt. Jelen helyzetben széles nyomtávú, keresztforgalommal terhelt, nem karbantartott útszakaszról van szó, ami – a helyi szakértő szerint – kizárja az engedélyezési folyamat pozitív elbírálást.

Schaffer Viktor programjában szerepel a régi víztorony kilátóvá alakítása is, amelynek megközelítését a katolikus templomkerten keresztül látja kivitelezhetőnek. Ez az ötlet már egy korábbi polgármester fejében is megfordult, de a Vízügyi Hatóság nem engedélyezte a projekt tervezését sem.

De haladjunk tovább! Schaffer Viktor termálvizes fürdővel csábítaná szavazóit, holott egyértelmű vizsgálatok igazolták, hogy Segesd bel-, és külterületén nincs termálvizes forrás. Van több forrás is, de egyik sem termálvizes. A romkert esetében, elég markáns, külső szakértők bevonása nélküli álláspontjuk szerint, a „romokat nem szabad betemetni”. A romkertet azok a feltárást végző szakemberek temették vissza, akik annak idején a feltárást irányították. Ez bevett szakmai gyakorlat az épített örökségek esetében,  hiszen így védhetik meg legjobban az adott műemlékeket a külső behatásoktól.

Schaffer Viktor közlekedési programja közhelyekkel terhelt és szintén nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. A település két végén – teljesen indokolatlanul – körforgalmat létesítene, holott az önkormányzat már rendelkezik közlekedési szakanyaggal, amely igazolja, hogy csak kanyaros csillapítás kell a körforgalom helyett. Elektromos földkábeleket ígér a légvezetékek helyett! Mint ahogyan az a mai falvakban, kistelepüléseken lenni szokott, és mellé rögtön utcafásítást.

Az ingyenes ruhaosztásról: az önkormányzat maga is végzett sikeres adománygyűjést és osztást, és az egyik helyi civil egyesület is rendszeresen szervez a rászorulóknak ilyen programokat. A legfontosabb különbség, hogy Schaffer Viktor csapata gond nélkül lefotózta és nyilvánosan megjelentette a „tömeget”, amely részt vett a szociális ruhaosztó programján. A helyi önkormányzat által szervezett jótékonysági akción sokkal többen voltak, de az önkormányzat nem tette nyilvánosan láthatóvá, hogy kik vettek részt az eseményen.

Kampányol a Gondosóra programmal, amit az állam finanszíroz. Szociális kertészeti programot vizionál, aminek régi hagyománya van Segesden. Támogatná a közétkeztetést egy olyan településen, ahol minden gyermek ingyen étkezik évek óta. Önkormányzati jogsegélyszolgálatot indítana, holott itt a helyi lakosok személyesen is hívogathatják a „polgit” mobilon.

Életmentő szolgálatot alapítana ott, ahol a környékbeli tűzoltóknak is van saját civil egyesületük, akik minden helyi megmozduláson képviseltetik magukat és biztosítják a rendezvényeket. Szerinte kevés a közpark és fejlesztené a helyi temetőt is.

A helyi vállalkozásokról már tudjuk mit gondol. Tanyagondnoki ellátást sürget, holott én magam személyesen találkoztam a tanyagondnokkal, akinek tevékenységéről helyhiány miatt itt nem áll módunkban beszámolni, de a Segesdhez tartozó külterületek, Lászlómajor és Bertalanpuszta is napi rutinjai közé tartoznak.

Schaffer Viktor nem vesz tudomást arról sem, hogy a helyi piac kialakítása megtörtént pályázati pénzektől függetlenül saját erőből. Többszöri kezdeményezés után a helyi önkormányzat és minden egyéb lelkes támogató belátta, hogy ez nem működik. Miért kellene piac egy olyan településre, ahol mindenki megtermeli a saját szükségleteit, vagy csereberél a szomszéddal? Van piac elég a környéken.

A fővárosból érkezett polgármesterjelölt hulladékkezelő üzemet szeretne Segesden, mely már az önkormányzati program előző ciklusának is eleme volt, és remekül halad a megvalósítás útján. Ne csodálkozzunk, ha a helyiek bizalmatlanok, Schaffer Viktor tisztaságot és közrendet akar, miközben a saját birtoka így néz ki:

Végül a helyi vendéglátásban érdekelt vállalkozásoknak beígért turizmusfejlesztési tervek megvalósításával kapcsolatos igazságok:

Az utolsó csepp volt a pohárban, amikor az Úrnapi körmenet idejére a Schaffer Viktor által szervezett programon a helyiek kritikájára, miszerint ilyenkor nem szoktak hangos rendezvényeket, bulikat szervezni, csak vállat vont, és távozóban annyit közölt, szerinte a hagyományőrzés belefér. Ezután szóváltásba keveredett a helyiekkel, mert tönkretette hangosításával az alapvetően halk körmenetet. 

Segesdi látogatásunk alkalmával természetesen megkérdeztük Schaffer Viktor polgármesterjelöltet, aki szó szerint elmondta azt, amit az általa készített kiadványban leírt, és kijelentette, hogy mindent saját maga fogalmazott meg. Felkerestük az ugyancsak fiatal, jelenleg regnáló polgármestert, Pékó Gábort is, aki  újraindul a posztért. Ő azt mondta, hogy nem készült ilyen erős kampány-hátszéllel eleresztett  ellenfélre, de áll a megmérettetés elé, majd vasárnap meglátjuk, Segesd lakosai hogyan döntenek.