A múlt héten Ön is részt vett az EP-listavezetők vitáján a köztévében. Milyen volt belülről nézve a pártvezetők találkozása?

Talán az a legjobb szó, hogy méltatlan. Feszült volt már előtte is a hangulat, és most mindenki láthatta, hogy milyen szinten van ma a politikai elit stílusa: nem volt semmi érdemi vagy konstruktív párbeszéd. Amint vége volt az adásnak, mindenki angolosan távozott, pedig jól jöhetett volna, ha még utána ott maradnak, és egymás között is megbeszélik a felmerült problémákat, de én a mai politikai vezetők között ennek semmilyen szándékát nem tudom felfedezni.

Mit gondol, miről tudta meggyőzni a tévénézőket abban a pár percben, és az egész kampányuk során? Mi az a speciális ígéret, amit teljesítenének a Megoldás Mozgalom jelöltjei, ha bejutnak az Európai Parlamentbe?

Bízom benne, hogy ha valaki látta ezt a vitát, az meg tudta különböztetni a szakmaiságot a politikai sárdobálóktól. A mi felelősségünk az, hogy elmondjuk a magyaroknak, hogy az, ahogy a kormány és a korábbi kormányok csinálták – mindegy hogy a Fidesz vagy az MSZP volt hatalmon –, az nem vezetett eredményre.

Tehát nem politikai váltásra van szükség, hanem szakértői kormányzásra, különben olyan mélyszegénységbe fog süllyedni Magyarország egy-egy régiója, ami visszafordíthatatlan.

Én járom most az országot, és így személyesen tapasztalom, hogy egyes emberek és családok milyen kilátástalan helyzetben vannak. Hogy a demagóg üzenetek miért fontosabbak a politikusoknak annál, mint hogy ezeken az embereken segítsenek, az számomra felfoghatatlan. 

Mi a véleménye a Magyar Péter-jelenségről és az arra adott kormánypárti reakciókról?

Reménykeltő dolog, hogy egy új erő ilyen gyorsan ki tudott épülni, nekünk is hasonló volt a gondolatunk két éve, amikor elindítottuk a pártot. Nekem tetszik az, hogy ők az EP-be szakembereket akarnak küldeni és nem politikusokat, ebben sok hasonlóságot látok. Azt pedig már megszokhattuk, hogy ha bárki a kormánnyal szemben hangos kritikát fogalmaz meg, az megkapja a magáét. 

Ön szerint mi a valódi tétje a hétvégi választásnak, sorsdöntő lehet-e az ország jövőjére nézve?

Nem sorsdöntő, de ez egy ellenzékváltó pillanat lesz.

Jól értem: ellenzékváltó? Nem kormányváltó?

Nem gondolom, hogy a kormányt le tudná most győzni bármelyik ellenzéki párt – legyen az új erő vagy múltbéli –, de a Tisza Párt megjelenése meg tudja tisztítani legalább az ellenzéki közéletet. Olyan haszna lehet az ország számára, hogy minden ellenzéki politikusnak át kell gondolnia, mit hogyan csinál, mert ha nem kerülnek be a parlamentbe, akkor nem lesz pénzük, ez ilyen egyszerű. Vagyis én ebben látok annyi pozitívumot, hogy ki fogja szűrni a megélhetési politikusokat.

Mit tart az európai parlamenti választás legfontosabb kérdésének?

Azt, hogy hogyan lehet akkor forrásokat lehívni az Uniótól, amikor jogállamisági eljárás van folyamatban Magyarország ellen, tehát a kormányon keresztül nem akarnak pénzt adni. Mert ettől függetlenül a magyaroknak járó összeget egy előre jól körülírt pályázati rendszer alapján az önkormányzatok, kkv-k és civil szervezetek még le tudnák hívni.

Nekünk az lenne a dolgunk, hogy a nemzetközi kapcsolataink és a nyelvtudásunk révén a legmagasabb szinten kilobbizzuk, hogy a nem kormányzati szervezetek hozzájussanak ehhez a pénzhez.

Egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok kétharmada támogatja, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez is. Ön szerint mennyire mérgezte már meg a korrupció a magyar közéletet?

Több nemzetközi szervezet – mint például a Transparency International – már második éve azt hozza ki, hogy Magyarország az Unió legkorruptabb tagállama, de az átlagember is érzi, mennyire telhetetlenek azok, akik uram-bátyám kapcsolatok segítségével odakerültek a húsos fazékhoz.

Az Európai Ügyészséghez vétek lenne nem csatlakozni, hiszen ők vizsgálják az EU-s pénzek elosztását. Ezt csak azok nem akarják, akiknek valami takargatni valójuk van.

Vagyis ez nem függetlenségi vagy szuverenitási kérdés, amire hivatkozva a kormány ellenzi. Egyszerűen szükségünk van ezekre a pénzekre, és ehhez csatlakoznunk kell. 

Az önkormányzati választáson is épp ezért kampányol a MEMO a Milliárdos Megoldás elnevezésű projektjével?

Igen, hiszen ma egy önkormányzat minimális szabad forrással rendelkezik, az állami normatíva részét elviszi a rezsi meg a bér, ezért a kis települések a mai Magyarországon spirálban kerülnek, nem tudnak kikerülni belőle, mert nincs önerő a pályázatokhoz vagy az olyan programokhoz, amelyek révén önellátóan tudna egy önkormányzat működni.

Annyira kicsi a mozgásterük a kis településeknek, hogy mi úgy gondoltuk, saját alapítói vagyonunkból 1 milliárd forintot felajánlunk azoknak a településeknek, amelyek szeretnének ezen változtatni. Ez egy plusz lehetőség, hogy beindítsanak olyan programokat, amikkel a helyiek pénzben is, meg közösségépítésben is jól járnak. 

Ezt a projektet a választás után is folytatni szeretnék?

Igen. Azokkal fogjuk megvalósítani az első mintatelepüléseket, ahol MEMO-s polgármester nyer.

Hány MEMO-s polgármesterrel és képviselővel lenne elégedett vasárnap este? Mihez mérik majd az eredményeket, lévén a Megoldás Mozgalom csak két éve indult, és akkor a választók 1 százaléka voksolt a pártra és jelöltjeire?

A legnagyobb eredmény az lenne nekünk, ha lenne legalább négy-öt MEMO-s polgármester országszerte. Önálló polgármesterjelöltet a Mi Hazánk után a második legtöbbet a Megoldás Mozgalom állított, összesen 28-at, amivel felülmúltunk minden más kisebb pártot. Úgy gondolom, hogy ha sikerünk lesz, akkor ez jó példa lehet arra, hogy lehet ezt így is csinálni. Ez nekünk is egy kísérlet, de tiszta szívvel megpróbáljuk, és azok a települések, ahol ez összejön, biztosan jól járnak.

Szakemberként miért tartja fontosnak a politizálást is, és hogyan látja a Megoldás Mozgalom jövőjét?

Számunkra, mint az ország legnagyobb adózója és adakozója számára, fontos, hogyan tudjuk ezt a pénzt az ország javára fordítani.

A haza szolgálata ott kezdődik – ahogy már Széchenyi is figyelmeztetett –, hogy megnézzük, mit tudunk tenni, ha látjuk, hogy nem jól mennek a dolgok. 

Megtehetnénk, hogy csak üldögélünk a jólétben, a magyar átlaghoz képest tehetősebben, és végignézzük az ország leszakadását, a digitalizációtól való távolmaradását, de úgy gondoljuk, hogy bármelyik párt kerül is hatalomra, a mérleg nyelveként mindig bele lehet szólni abba, hogy milyen irányba mennek az ország legfontosabb ügyei.