Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írta meg az IFL Science nyomán az Index.

Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.

Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után

MEGNŐTT AZ ÁLLATOK TÚLÉLÉSI ESÉLYE A RÁKOS MEGBETEGEDÉSEKKEL SZEMBEN.

Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.

Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy

a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak.

A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok

ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.

Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve.

Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.

LOVE AZONOSÍTOTTA A FARKASOK GENOMJÁNAK SPECIFIKUS RÉGIÓIT, AMELYEK ELLENÁLLÓNAK TŰNNEK A RÁKKAL SZEMBEN.

A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.

A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését

– mondta.