Az orosz-ukrán háború kitörése előtt is szóba-szóba került keleti szomszédaink csatlakozása, Moldovát a románok tolták, Ukrajnáért valójában nem sokan lobbiztak de kifejezetten jól jött volna a lengyeleknek, ha a NATO keletebbre tolódik. Az egész felvételi procedúra is egyáltalán, e két ország korrupcióval, inflációval terhelt állapota miatt, fényévekre tűnt, de a 2022-es február 24-i orosz invázióval nem csak politikailag, hanem hadviselésileg is felgyorsította a folyamatokat.
Az Európai Bizottság elfogadta 2023. évi bővítési csomagját - javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, Moldovával és bizonyos feltételekkel Bosznia-Hercegovinával, valamint a tagjelölti státusz megadását Grúzia számára - cikkezett erről a legtöbb orgánum ma, Magyarországon, de Európában is top hírnek számított a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen az a kérése az Európai Tanács felé, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és fontolják meg Grúzia tagjelöltségét is.
Az uniós ügyekben élen járó Politico arról cikkezett, hogy már hétfőn látszott, hogy az EB csatlakozási javaslatai merre futnak ki. Kiderült, hogy a kabinetvezetői egyeztetésen is vita volt arról, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Több tagállam jelezte, hogy véleményük szerint Boszniában a jogállamiság helyzete romlott az elmúlt időszakban. Ugyanakkor mások megjegyezték, hogy bár a jogállamiság és az átláthatóság terén valóban problémás Ukrajna és Bosznia is, azonban Kijev legalább tett lépéseket, hogy teljesítse az uniós elvárásokat ezen a téren.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Bizottság döntését, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával. Mint mondta videóüzenetében: Ma Ukrajna és egész Európa történelme megtette a megfelelő lépést. Már decemberben politikai döntést várunk az Európai Tanácstól. Az ukrán elnök véleménye szerint az ukránok mindig is közös európai családunk részei voltak és maradnak., ugyanis országa megérdemli ezt egyrészt, az európai értékek védelméért, másrészt azért, hogy a teljes háború idején is állják a szavukat és fejlesztik az állami intézményeket.
- fejezi be Zelenszkij az üdvözletét.
A ma elfogadott 2023. évi bővítési csomag részletes értékelést nyújt a bővítés aktuális helyzetéről és arról, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, valamint a dokumentumban most először szereplő Ukrajna, Moldovai Köztársaság és Grúzia milyen eredményeket ért el az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető folyamatban. A jelentés elsősorban az alapvető reformok végrehajtása terén elért eredményekre összpontosít, de egyértelmű útmutatást nyújt a jövőbeli reformok prioritásaira vonatkozóan is. A csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely kizárólag az egyes országok által elért objektív előrehaladástól függ, és ez így is marad.
Az Ukrajna és Moldova által elért eredmények és a folyamatban lévő reformok fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat mindkét országgal. A Bizottság javaslata azt is tartalmazza, hogy a Tanács fogadja el a tárgyalási kereteket, amint Ukrajna és Moldova meghozott bizonyos kulcsfontosságú intézkedéseket. A Bizottság készen áll rá, hogy 2024 márciusáig jelentést tegyen a Tanácsnak a szóban forgó intézkedések terén elért eredményekről.
Bosznia-Hercegovina esetében a Bizottság azt javasolja, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások, amint az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az ország teljesítse az uniós tagsági kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott kulcsfontosságú prioritásokat. A Bizottság folyamatosan nyomon követi az eredményeket és a megfelelést a tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódó valamennyi területen, és legkésőbb 2024 márciusában jelentést tesz a Tanácsnak.