Novák Katalin: a jelenlegi helyzetben indokolt Svédország és Finnország NATO-csatlakozása

"Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt"

- írta a köztársasági elnök szerdán a közösségi média oldalain.

Novák Katalin a bejegyzésében rámutatott: az Országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
"Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt" - fogalmazott az államfő.

Hozzátette, hogy bízik az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében.

Kormány: támogatjuk a finn és a svéd NATO-csatlakozást

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára zárszavában azt emelte ki: a kormányzat támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ahogy azt is, hogy delegációt küldjenek a két fővárosba a nyitott kérdések tisztázásra az elkövetkező napokban.

Kiemelte: a bővítéssel elfogadjuk, hogy ha a két új tagállamot megtámadják, magyar katonákat küldünk a védelmükre.

Mint mondta, minden ország szuverén módon dönt a csatlakozás támogatásának kérdésében, akármilyen nemzetközi nyomás van rajtunk, az Országgyűlés felelőssége a döntés.

A nemzet becsületéről van szó, amikor ezekről az ügyekről beszélünk, ezért nem lehet csak úgy átlépni rajtuk - mondta a delegációkról az államtitkár, hangsúlyozva,

"nem szégyen az eljárás, hanem ez a minimum".

Sztáray Péter kiemelte: a kormány nem avatkozik más államok belügyeibe, és ezt várja el más országoktól is, különösen, ha a szövetségesünkké akar válni.

DK: a kormány és a katonai vezetés pávatáncot jár

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket. Rámutatott: Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek.
Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát és növeli Magyarország biztonságát - mutatott rá, hozzátéve: a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika. 

Kijelentette: Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok.
Magyarország biztonságának garanciája szerinte három elemből áll: a honvédségből, a patrióta elkötelezettségből és a NATO-tagságból. Ha bármelyik hiányzik, megbillen az egyensúly - vélte, hozzátéve: aki a NATO-tagságot támadja, hazánk biztonságát támadja. Úgy látta, hogy Magyarország katonai és politikai vezetői az uniós tagság mellett a NATO-tagság kapcsán is pávatáncba kezdtek.

Fidesz: Magyarország támogatja a NATO-bővítését

Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire. A "birodalmi elv" ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is - közölte.

A fideszes politikus a NATO-t egyedülálló sikertörténetként értékelte, az új biztonsági helyzet kezelésének is a NATO a kulcsa, amely egyúttal a béke megteremtésének legfontosabb tényezője.

Kulcsfontosságúnak nevezte a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel. Két baráti nemzet kérelme sok évtizedes mérlegelés után beérkezett a NATO-központba, mindez szembe szegülés a háború kirobbantásának fő céljával, Putyin-törekvésével, hogy megakadályozza a bővítést.

KDNP: a béke és a biztonság a legfontosabb

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a NATO védelmi és nem háborús szövetség, Magyarország pedig érdekelt annak fenntartásában, megerősítésében és bővítésében. Ezért érik el az ország védelmi kiadásai idén a GDP két százalékát.

Szólt arról is, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, "vannak viták és ellenérzések", de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.

Juhász Hajnalka támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte: olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is "megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket".

MSZP: szégyenteljes a kormány időhúzása


Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében.

A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla - mondta. Ez a magatartás békeidőben is szégyenteljes lenne, de jelenleg Oroszország "véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt" követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak.


Jobbik: az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket


Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

Az ellenzéki politikus szerint az a külpolitika, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét.

"Nemzeti szégyen", ami miatt "innen is megkövetem a svédeket és finneket" az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését - értékelt Brenner Koloman.

Mi Hazánk: nem akarunk világháborút!

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon.
Közölte: a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, "provokációként" tekintenek rá, míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.

Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással - jelezte.

A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban - jelentette ki.
Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen - fogalmazott Novák Előd.

Párbeszéd: hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.

Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van "szégyenpadon", amely megint cserbenhagyta nyugati szövetségeseit, amely megint "szórakozik", amely megint "zsarol", amely megint "hazudozik" - vélekedett. 


A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is - jelezte Szabó Tímea.

Az összefoglaló az MTI tudósításából készült.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi