Norvégia újra kötelezővé teszi az óvóhelyek építését a növekvő bizonytalanság miatt
Norvégia bejelentette, hogy az újonnan épülő házaknál ismét kötelezővé teszi az óvóhelyek létrehozását, válaszul az Ukrajnában zajló háborúra és az ebből fakadó bizonytalanságra.
Norvégia, amely a NATO tagja és Oroszországgal is határos, úgy döntött, hogy újraindítja az óvóhelyek építését, miután Oroszország folyamatosan támadja Ukrajnát. Emilie Enger Mehl, a norvég igazságügyi és közbiztonsági miniszter hangsúlyozta, hogy a polgári lakosság védelme érdekében szükségesek ezek az intézkedések, különösen a háború vagy fegyveres támadás legrosszabb forgatókönyve esetén.
1998-ig minden új nagy épületnek bombabiztos menedéket kellett tartalmaznia, de azóta nem épültek új óvóhelyek. Az új szabályozás szerint az 1000 négyzetméternél nagyobb épületeknek óvóhelyekkel kell rendelkezniük. A norvég kormány kétféle óvóhelytípust javasol: új építésű óvóhelyek, amelyek megfelelnek a vegyi, radioaktív és robbanóanyagok elleni védelem követelményeinek, valamint meglévő szerkezetek átalakítása, mint például garázsok, metróalagutak vagy más földalatti építmények.
A most bejelentett, „Felkészülés a válságra és a háborúra” című akcióterv mintegy 100 intézkedést tartalmaz. A norvégok többek között nyolc év alatt 8 ezerről 12 ezerre növelik a polgári védelem sorköteleseinek számát, több támogatást juttatnak az önkéntes mentőszolgálatoknak, 2030-ra az országot 50 százalékban önellátóvá tennék, növelnék a tartalékolt gabona mennyiségét, egy új biztonsági rendszerrel vennék elejét a kibertámadásoknak, az államnak egyes kulcsfontosságú ingatlanokra biztonsági okokból elővásárlási joga lenne, a fegyveres erőkkel együttműködve fokoznák a tengeri ellenőrzést, valamint oktatást indítanának, hogy a lakosság felismerje a dezinformációt.
A jelentés a háború lehetősége mellett olyan veszélyeket is felsorol, mint például egy esetleges szabotázsakció, hibrid műveletek, világjárvány vagy szélsőséges időjárási jelenségek. A dokumentumban szereplő, az óvóhelyekkel kapcsolatos javaslatot az összeállítók azzal indokolták, hogy az ukrajnai háború bebizonyította, szükség van rá.
A skandináv országban lévő óvóhelyek a lakosság mintegy 45 százalékának tudnának veszély esetén menedéket nyújtani, míg Finnországban ez az arány 90 százalék, Dániában 80, Svédországban pedig 70 - figyelmeztetnek a jelentésben.
Norvégia jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, és ezt a jövőben növelni tervezi. Jelenleg a világ 12. helyén áll az Ukrajnának nyújtott segélyek összegét tekintve, és eddig 2,8 milliárd dollárnyi humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást nyújtott. Oslo 2025-re 30 milliárd koronára (2,7 milliárd dollárra) növelheti ezt a támogatást.
A javasolt intézkedések között szerepel még a kibertérben megjelenő hamis információk elleni küzdelem erősítése, illetve a földek eladásának ellenőrzése. Az utóbbi évek során a norvég sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy külföldiek, különösen oroszok fontos létesítmények, például katonai támaszpontok közelében vásároltak földeket. Mivel Norvégiában kisebbségi kormány van hatalmon, a jelentést a parlamenti ellenzéknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy elfogadják.