Az Európai Bizottság elutasítja a magyar gazdasági előrejelzéseket
Az Európai Bizottság nem fogadja el a magyar kormány gazdasági előrejelzéseit, mivel azok hiányosak és nem felelnek meg az uniós módszertannak, ami túlzottdeficit-eljárást eredményezett Magyarország ellen.
Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa, levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek, amelyben figyelmeztetett a magyar költségvetési tervek hiányosságaira. A levél szerint a középtávú fiskális tervek lényeges elemei hiányoznak, vagy pontosítást igényelnek, ami akadályozza a Bizottság végleges értékelését.
Az Európai Bizottság nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen, mivel a 2023-as GDP-arányos hiány 6,7% volt. A magyar kormány november 4-én benyújtott középtávú strukturális tervében a költségvetési fegyelem helyreállítását és a makrogazdasági stabilitás megteremtését ígéri. A tervben a 2024-re tervezett GDP-arányos hiány 4,5%, amely 2025-re 3,7%-ra, 2028-ra pedig 1,5%-ra mérséklődhet.
A Pénzügyminisztérium szerint Magyarország november 4-én, az Európai Bizottsággal előre egyeztetett időpontban adta le középtávú fiskális tervét. A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, és folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között. A Pénzügyminisztérium nem tagadja a hírt, de válaszukból következik, hogy a Bizottság által észlelt problémákról van egyeztetés a minisztérium és az uniós testület között.
Az Európai Bizottság teljes értékelése elhúzódhat a hiányzó információk miatt, a határidő a jelenlegi december 12-ről akár január közepére is tolódhat. Ez a késedelem azt is jelzi, hogy Magyarország nem tudta időben benyújtani terveit, ezért azokat nem lehetett a többi tagállammal együtt november végén elbírálni.
A Bizottság szerint a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatok eltérnek az uniós módszertantól, és ezek megfelelő indoklást igényelnek. Az elemzésnek azt kell bemutatnia, hogy a magyar kormány hogyan tervez a következő években visszatérni a költségvetési egyensúlyhoz, miután a szigorú uniós kiadási szabályokat a koronavírus-járvány és az azt követő energiaválság közepette enyhítették.
Magyarországra június óta nem érkeztek uniós pénzek, és a kormány nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. A 27 szupermérföldkő közül 10-et nem teljesítettek, és csak 17 tekinthető teljes mértékben teljesítettnek.
Orbán Viktor kijelentette, hogy nem fogja megszavazni az unió következő költségvetését, ha Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket.
Az EU szerződései korlátozzák a tagállamok által felvehető adósságot, és a jogsértések elvileg pénzbírságot vonhatnak maguk után, még ha ilyen szigorú intézkedéseket ritkán vagy egyáltalán nem is alkalmaznak. A blokk stabilitási és növekedési paktumának célja, hogy elkerülje az euróövezetben a 2007-8-as globális pénzügyi válságot követően Görögországban tapasztalt gazdasági zűrzavart. De a szabályok – bár kevésbé szigorúan – azokra is vonatkoznak, akik nem osztoznak a közös valután, például Magyarországra.
Az Euronews cikke alapján a horvátok tíz nappal a magyarok után küldték be a tervüket, amit a sokkal kevesebb idő ellenére értékeltek is.