Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás: Új fejezet a globális kereskedelemben
Az Európai Unió és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jött létre, amely több mint 700 millió embert érint. Az egyezmény hosszú tárgyalási folyamat eredménye, amely 1999-ben kezdődött.
Az Európai Unió és a Mercosur, amely Argentínából, Brazíliából, Paraguayból és Uruguayból áll, aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Dél-Amerikába utazott, hogy szignózza a dokumentumot Montevideóban. Az egyezmény mindkét fél számára győzelemként értékelhető, és a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozza létre több mint 700 millió emberrel.
A tárgyalások negyed évszázada, 1999-ben kezdődtek, és 2019-ben már egy politikai megállapodást is kötöttek, de a részletekben csak most sikerült megegyezni. Az egyezményt nem sokkal azután írták alá, hogy Donald Trumpot újraválasztották az Egyesült Államok elnökévé, aki kampányában külön vámok kivetését ígérte minden bejövő termékre. Az EU és a Mercosur ezzel szemben a protekcionizmus elutasítását hangsúlyozza.
Az Európai Bizottság szerint az uniós vegyipar, gép- és autógyártás jelenleg magas vámokkal néz szembe a Mercosur országaiban, így az egyezmény révén ezek az európai termékek könnyebben juthatnak el a dél-amerikai piacokra. A megállapodás évente akár 4 milliárd eurós megtakarítást hozhat az európai exportőröknek, miközben védi a kontinens érzékeny gazdasági szektorait, elősegíti a fenntarthatóságot, és erősíti az EU globális versenyképességét.
Politikai reakciók és ellenállás
A német kormány, különösen Olaf Scholz kancellár, sürgette az egyezmény megkötését, míg Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is rendszeresen hangsúlyozta a szabadkereskedelmi megállapodások fontosságát.
A magyar kormány közben igyekszik kihasználni a gazdák elégedetlenségét az uniós intézkedésekkel szemben. Orbán Viktor miniszterelnök a januári EU-csúcson külön kiment az épület körül tüntető gazdákhoz, hogy az Európai Bizottságot kritizálja.
Franciaország és Lengyelország vezetése ellenzi az egyezményt, és Franciaországban kormányválság alakult ki. Ausztria és Írország is csatlakozott az ellenzők táborához, de egyelőre nincsenek elegen ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget hozzanak létre a Tanácsban.
Lengyelország szerint nehéz lesz blokkolni a megállapodást az EU Tanácsában, de más módszerekkel is védhető a lengyel mezőgazdaság. Donald Tusk lengyel kormányfő elismerte, hogy jelenleg Lengyelország mellett csak Franciaország mond "kemény nemet" a megállapodásra, így nincs meg az elutasításhoz szükséges tagállami támogatás az EU Tanácsában.
Olaszország vezetése bizonytalan az egyezménnyel kapcsolatban, de elégedettek lennének bizottsági garanciákkal, hogy a piacokat felügyelik és szükség esetén gyorsan bevezetnek egy kompenzációs rendszert. Tusk szerint Olaszország hozzájárulása esetén "valószínűleg meglenne a blokkoló kisebbség".
Az egyezmény végleges szövegét az Európai Bizottság a Tanácsnak mutatja be, ahol döntenek róla, majd továbbadják jóváhagyásra az Európai Parlamentnek. A végső szakaszban először az EP hagyja jóvá a dokumentumot, majd a Tanács.
A megállapodás politikai, együttműködési és kereskedelmi pillérekből áll, és az EU fenntartja a jogát a növényvédő szerek és élelmiszer-biztonsági szabályok meghatározására. Az „elővigyázatosság elve” lehetővé teszi az uniós polgárok egészségének védelmét, ha az importált élelmiszerek biztonságosságára vonatkozó tudományos bizonyítékok nem meggyőzőek.
A megállapodás lehetővé teszi az EU piacának megnyitását a Mercosur áruk előtt, de korlátozza bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalát, mint a marhahús, etanol, sertéshús, méz, cukor és baromfi. A Párizsi Megállapodás az EU-Mercosur kapcsolat lényeges elemévé vált, és kötelezettségvállalásokat tartalmaz az erdőirtás leállítására.
Az Európai Parlament zöldpárti frakciója és a Greenpeace is ellenzi a megállapodást, amely szerintük nem ad választ az EU és a Mercosur-országok előtt álló jelenlegi kihívásokra.
Huszonöt éve, zárt ajtók mögött folytatott titkos tárgyalások, amelyek újra és újra elhárítják a közvélemény aggodalmait, ma olyan megállapodáshoz vezettek, amely növeli a marhahús, a növényvédő szerek és a műanyagok kereskedelmét, és katasztrofális hatással lesz az Amazonasra, az éghajlatra és az emberi jogokra.
– szögezte le Lis Cunha, a Greenpeace uniós kereskedelmi kampányfelelőse.
A lengyel gazdák ezen a héten forgalomlassító tüntetéseket folytattak az EU-Mercosur-megállapodás miatt a közutak több szakaszán. Damian Murawiec, a tüntetők szóvivője kijelentette: "Sajnos, megvalósult a fekete forgatókönyv", és ez nemcsak a gazdákat, hanem a fogyasztókat is hátrányosan érinti majd.