Robbanás rázta meg Észak-Koszovót: Fokozódó feszültség a Balkánon
Egy robbanás történt Észak-Koszovóban, amely egy kulcsfontosságú csatornát rongált meg, és tovább növelte a feszültséget Szerbia és Koszovó között. A koszovói miniszterelnök Szerbiát vádolja a támadással, míg a szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat.
Péntek késő este egy robbanás következtében megrongálódott egy csatorna Észak-Koszovóban, Zubin Potokban, amely két hőerőművet lát el vízzel. Ezek az erőművek Koszovó elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják, így a robbanás az ivóvízellátást is veszélybe sodorta.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a televízióban Szerbiát vádolta a robbantással, amelyet terrorcselekménynek nevezett. Kurti szerint a támadás célja Koszovó kulcsfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A miniszterelnök azonban nem szolgált bizonyítékkal a vádak alátámasztására. A rendőrség több helyen razziát tartott, és több embert őrizetbe vett az üggyel összefüggésben, állítva, hogy bizonyítékokat találtak.
Marko Djuric szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat, megalapozatlannak nevezve azokat. Elítélte az esetet, de arra is utalt, hogy esetleg Pristina állhat a robbantás mögött. Bizonyítékokat ő sem közölt. Aleksandar Vucic szerb elnök alaptalannak minősítette a feltevést, hogy Belgrád állhat a robbanás hátterében, és felelőtlennek nevezte a vádaskodást.
Orbán Viktor elítélte a támadást, és pártatlan, átfogó vizsgálatot követelt.
A robbanás után fokozott rendőri jelenlétet vezettek be a stratégiai fontosságú építményeknél, és Koszovó biztonsági tanácsa rendkívüli ülést tartott. A koszovói szerbek pártja, a Szerb Lista, elítélte a csatorna megrongálását, és vizsgálatot szorgalmazott a NATO és az EU missziói által.
A robbanás tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen az észak-koszovói szerb kisebbség miatt, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja. Korábban gránátos támadások történtek egy rendőrőrs és egy önkormányzati épület ellen Észak-Koszovóban, ahol a szerb lakosság is él. Nem tudni, hogy ezek az incidensek összefüggnek-e a mostani robbanással.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.