Meghalt az Agrárminisztérium 2,2 milliárdos visszaélési ügyének egyik vádlottja
Kovács P. Zoltán, az Agrárminisztériumhoz köthető visszaélési ügy negyedrendű vádlottja, a napokban elhunyt, így vele szemben megszüntetik a büntetőeljárást.
Székesfehérváron zajlik az Agrárminisztérium egykori helyettes államtitkárának, Nagy Jánosnak a pere, amelyben többek között 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják. Az összeget a vádirat szerint Nagy közreműködésével fizették ki a minisztérium egyik háttércégéből két ügyvédi irodának, köztük a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Irodának.
Kovács P. Zoltán halálával kapcsolatban a Székesfehérvári Törvényszék megerősítette, hogy a vádat vele szemben ejtik, amint hivatalos tájékoztatást kapnak a haláláról. Az ügyvéd 69 éves korában hunyt el, és a hivatalos búcsúztatások kiemelik, hogy kiemelkedő szerepet töltött be a közigazgatási és jogi életben. Kovács az első Orbán-kormány idején közigazgatási államtitkárként dolgozott a földművelési tárcánál.
A vádirat szerint 2019 tavaszán a megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. összesen 2,2 milliárd forintot fizetett ki különböző, jól lepapírozott látszattevékenységekért. A pénzből a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 1,7 milliárd, míg a másik, Őszy Tamás vádlotté 500 millió forintot kapott. Az összegek kifizetése Nagy János közreműködésével történt.
Az ügyvédi irodák a pénzt egy panamai offshore cég svájci bankszámlájára utalták, amely Nobilis Kristófhoz köthető. Nobilis Kristóf ellen adócsalás miatt emeltek vádat, és az eljárást egyesítették a Nagy János-féle perrel. Az ügyészség letöltendő börtönt kért az üzletemberre.
Az ügyben a közeljövőben az agrárminisztert, Nagy Istvánt is tanúként hallgatják meg, mivel az üzletember fia, Nobilis Márton a pénzmozgások idején a miniszter kabinetfőnöke volt, jelenleg pedig államtitkári posztot tölt be az agrártárcánál.
A vádirat szerint a szerződésekkel valójában a megszűnő agrárcégben ragadt pénzeket próbálták kicsatornázni jól lepapírozott látszattevékenységgel, az ügyvédi irodák valójában nem végeztek érdemi munkát, a teljesítésként leadott dokumentumoknak nem volt használati értékük, azokat a minisztériumban nemcsak hogy nem iktatták, de beléjük se néztek. A nyomozati anyagok szerint, melyekből a Direkt36 tett közzé részleteket, a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 23 oldalas összefoglalója „nagy betűmérettel, feltűnően nagy sorközökkel” készült, és csak 5-6 oldalnyi eredeti szöveget tartalmazott. Miután csak ez a pár oldal tekinthető az iroda érdemi munkájának, Kovácsék oldalanként 200–300 milliós díjazással dolgoztak.
A 24.hu szerint az ügyvédi iroda számláján az utalásból ottmaradt összeget zárolták, egy esetleges elmarasztaló ítélet esetén így ezt a pénzt a haláleset ellenére vagyonelkobzással sújthatják.
Kovács P. Zoltán a per során azt állította, hogy az ügyvédi iroda munkája jelentős anyagi előnyt jelentett az állam számára, és hátrányról szó sincsen.