Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta a magyar államot Csikós Klaudia újságíró lehallgatása miatt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta a magyar államot, mivel megsértette Csikós Klaudia újságíró jogait a lehallgatásakor. Az ügy hátterében egy 2015-ös kettős gyilkosság állt, amelyet a Blikk hozott nyilvánosságra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága pénteken elmarasztalta a magyar államot, mivel megsértette Csikós Klaudia újságíró jogait a lehallgatásakor. Az ítélet szerint a lehallgatás célja az újságíró forrásának felfedése volt, ami sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének magánélet védelméről és szólásszabadságról szóló cikkelyeit.
Az ügy hátterében egy 2015 novemberében történt érdi kettős gyilkosság állt. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra az ügyet, de az mégis megjelent a Blikkben, ami miatt egy rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsítottak meg, mert állítólag információkat szivárogtatott a lapnak. Az információk azonban más médiumok számára is elérhetők voltak a helyszínen.
A rendőrség titkos információgyűjtésbe kezdett Csikós Klaudia ellen, lehallgatták és lekérték a híváslistáját. Az eset azután derült ki, hogy meggyanúsítottak egy rendőrt, aki állítólag információkat szivárogtatott a Blikknek.
A bíróság összesen 11 500 euró kártérítést ítélt meg Csikós Klaudiának, ebből 6500 euró nem vagyoni kárra, a maradék pedig jogi költségekre vonatkozik. Az ügy 2016-ban került a bíróság elé, miután a Blikk újságírója keresetet nyújtott be.
Az ítélet hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságok megsértették az újságíró jogait, és a bíróság elmarasztalta az államot a jogsértés miatt. A bíróság szerint a kérelmező nem férhetett hozzá független, pártatlan testülethez a jogellenes lehallgatásról szóló panaszok megvizsgálására. A magyar jogban a titkos megfigyelési intézkedések bejelentésének semmilyen formáját nem írták elő, ami megnehezítette a jogorvoslat kérését. A kérelmezőnek nem voltak megfelelő eljárási biztosítékai a titkos megfigyelés megtámadására.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tíz évre titkosította a Germán8 nevű titkos nyomozást, amelynek részeként Csikós Klaudiáról is gyűjtöttek információkat. A Blikk akkoriban megtudta, hogy az ügy egyik úgynevezett technikai aktáját 2024. december 31-ig titkosították „Bizalmas” minősítéssel, ez pedig azt jelenti, hogy a többi, ehhez kapcsolódó irat is hasonló sorsra jutott.
A bíróság már más ügyben is aggályokat fogalmazott meg az olyan felügyeleti mechanizmusoknál, amik a belügyminisztert illetik a függetlenségének hiánya miatt.