Kormánytisztviselő leplezi le a jogsértő műemlékbontásokat

Bátonyi Péter, a minisztériumi szakember, a Partizán műsorában rántotta le a leplet a jogszerűtlen műemlékbontásokról, amelyek során a politikai döntéshozók és bizonyos vállalkozók érdekei érvényesültek a műemlékvédelmi szabályokkal szemben.

Bátonyi Péter, aki 2013 óta dolgozik az állami műemlékvédelemben, a Partizán műsorában bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a műemlékeket jogszerűtlenül minősítik át, hogy azok részben vagy egészben lebontásra kerülhessenek. A műsor előzetesének megjelenése után Bátonyit kirúgták az állásából.

Bátonyi hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen. Állítása szerint a politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők összefonódása miatt a műemlékvédelmi szakértőknek csak az a feladatuk maradt, hogy a jogellenes módosításokat legalább a dokumentumokban legálisnak tüntessék fel.

Három konkrét eset

A műsorban három konkrét példát mutattak be a jogsértő műemlékbontásokra:

• Kilián laktanya: Az épület 75%-ának lebontását tervezték, és Lánszki Regő államtitkár nyomást gyakorolt a beosztottjaira a védettség visszaminősítésére. A tervtanács nem utasította el a tervet, de kevesebb bontást javasolt. A tervet Lánszki Csenge, az országos főépítész testvére jegyezte.
• Földművelésügyi Minisztérium: A védettség csökkentésére került sor, hogy mélygarázst építhessenek az épület alá. A Lechner Tudásközpont szakértői anyaga a védettség megtartása mellett érvelt, de az intézmény igazgatója támogatta annak megszüntetését.
• Heinrich-udvar: A védettség megszüntetése dokumentáció nélkül történt, és a döntést megalapozó eljárást a tárcánál nem folytatták le.

Lánszki Regő tagadta, hogy segített volna a testvérének, és azt állította, hogy az általa vezetett Országos Építészeti Tervtanács elutasította a testvére tervét.

Bátonyi Péter kiállása a nyilvánosság elé és a feljelentés megtétele a jogsértő gyakorlatok ellen fontos lépés lehet a műemlékvédelem helyreállítása érdekében.

Bátonyi szerint az építőiparban 2015-ben tapasztalt válság után újraindultak az építkezések, és ezzel együtt megjelentek a piacon az olyan szereplők, mint Tiborcz István, Garancsi István és Adnan Polat, akik „egy idő után azért jöttek be hozzánk (...), hogy tollbamondják, hogy ők mit várnak el” a műemlékvédelem alatt álló épületeknél.

Bátonyi Péter elmondása szerint minden lehetséges eszközzel próbálta megakadályozni a minisztériumban az anomáliák bekövetkezését, de végül nem maradt más esélye, mint feljelentést tenni és kiállni a nyilvánosság elé.