Olimpiai Népszavazás: Alkotmányjogi Panasz és Politikai Vita

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és négy olimpiai bajnok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a budapesti olimpiai népszavazás ellen, amelyet Hadházy Ákos kezdeményezett. A vita középpontjában az áll, hogy a népszavazás kérdése idő előtti és értelmezhetetlen.

A Kúria november 12-én hozott döntése lehetővé tette a népszavazási kezdeményezést, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő indított. A kérdés így hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?"

Az olimpiai bajnokok és a MOB szerint a népszavazás idő előtti, és a kérdés értelmezhetetlen és végrehajthatatlan. A MOB közleménye szerint "az olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését."

A MOB hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét, és nem lehet pályázni az olimpia rendezési jogára. A NOB saját kizárólagos döntésével választja ki a lehetséges házigazdákat, akiket meghívnak tárgyalásokra.

Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint a MOB és az olimpikonok félnek a versenytől és a nyílt vitától. A Nolimpia kampány továbbra is küzd azért, hogy a budapestiek dönthessenek az olimpia megrendezéséről.

A MOB javasolja, hogy az olimpiai terv ne járjon stadionépítéssel, hanem inkább a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását segítse elő. A tájékozódási folyamat célja az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e az olimpiai és paralimpiai játékok.