Kiberbűnözés: A bizalom a legnagyobb veszély
A kiberbűnözés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte, és a csalók módszerei folyamatosan fejlődnek, hogy kihasználják az emberek bizalmát. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által szervezett háttérbeszélgetésen szakértők osztották meg tapasztalataikat és tanácsaikat a védekezésről.
A kiberbűnözés okozta károk várhatóan az évtized végére meghaladják a 15 ezer milliárd dollárt, és a veszély minden korosztályt érint, különösen az idősebbeket, akik gyakran nagyobb összegeket veszítenek el a csalók miatt. A csalók módszereinek központi eleme a bizalom megszerzése, hogy érzékeny adatokat szerezzenek meg az áldozatoktól.
Az Áldozatsegítő Központ havonta 120-160 panaszt kap kibercsalásokról, és különféle segítséget nyújt az áldozatoknak, beleértve az érzelmi támogatást is. A csalók gyakran hamis banki telefonhívásokkal, hamis webáruházakkal és befektetési lehetőségekkel verik át az embereket.
A mesterséges intelligenciát is egyre gyakrabban alkalmazzák a csalók, de a módszerek lényege változatlan: a bizalom megszerzése. A rendőrség és a bankok együttműködnek a csalók elleni küzdelemben, és fontos a gyors bejelentés a bankok és a rendőrség felé.
A közösségi oldalak és e-kereskedelmi platformok is próbálnak fellépni a csalások ellen, bár joghatósági korlátok vannak. A hagyományos bűnelkövetések, például az unokázós csalások száma visszaesett, amióta az online csalások elterjedtek.
Naponta egy ház árát viszik el a kibercsalók, a Black Friday akciók kapcsán az interneten vásárlók kerülnek a csalók fókuszába. Két éve, 2022. novemberében indult a Kiberpajzs kezdeményezés, amelyben a bankok, az MNB, a kormányzat és a rendőri szervek összehangoltan igyekeznek emelni a lakosság és a cégek tudatosságát, illetve összehangolják az információmegosztást.
A rendőrség minden vármegyében dedikált kiberbűnözési csapatokat hozott létre, amelyek hálózatba szerveződnek, azaz az adatmegosztás megvalósul. De a szervezet az európai és nemzetközi társszervezetekkel is folyamatosan tartják a kapcsolatot.
Az OTP és több más bank keresztazonosító alkalmazást fejlesztett ki, ahol az ügyfél valós időben tájékoztatást kap arról, hogy más csatornán (leginkább telefonon) épp keresi-e őket. Az ügyfeleknek tudatosítaniuk kell, hogy a bankok birtokában vannak a szükséges adatoknak, így azonosításhoz, illetve például csalások elleni fellépéshez nincs szükségük arra, hogy az ügyfél ezeket az adatokat megadja.
A szeptemberben életbe lépett változások könnyítik az adat- és információmegosztást akár a bankok között, akár a pénzintézetek és a rendőri szervek között, ami segítheti a pénzünk védelmét. A szabályozásban jövő januártól várhatóak újabb lépések.
A közelgő ünnepek és a Black Friday akciók miatt különösen fontos, hogy mindenki figyeljen oda, ki ne zsebeljék az online térben. Vásárlás előtt mindig ellenőrizzék, valódi-e a webáruház, és csak a márkák hivatalos oldalain vagy ismert üzletekben vásároljanak. Ha gyanúsan kedvező árú a termék, azt valószínűleg csalók kínálják, akik bankszámla-, bankkártyaadatokat szeretnének megszerezni.
A sikertelen kézbesítésről szóló üzenetek gyakran kémprogramok letöltését, vagy banki adatok megadását kérik. Ha eladnak valamit online piactéren, és a vevő előre akar fizetni, gyanakodjanak, mert csalók lehetnek.