Lakhatási szegénység Magyarországon: 2,8 millió ember érintett
A Habitat for Humanity Magyarország legfrissebb jelentése szerint 2,8 millió ember él lakhatási szegénységben az országban, miközben a kormány új gazdaságpolitikai akcióterve nem célozza meg megfelelően a rászorulókat.
A Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése szerint a lakhatási szegénység problémája országos szintű, nem csupán Budapestre korlátozódik. A jelentés szerint 2,8 millió ember él olyan körülmények között, ahol legalább egy lakhatási szegénységi mutató érvényesül. Ezek közé tartozik a fürdő, zuhany vagy benti WC hiánya, beázó tető, penészes falak vagy rothadó padló, túlzsúfolt ingatlan, valamint a jövedelem jelentős részének lakhatásra való költése.
A kormány 2024 októberében bejelentett gazdaságpolitikai akciótervének egyik pillére a megfizethető lakhatás, azonban a tervezett intézkedések többsége nem a lakásszegénységben élőket célozza. A Habitat for Humanity szerint a lakástámogatások 90%-a nem szociálisan célzott, és a kormány tervei inkább a már meglévő programok újracsomagolásai.
A lakhatási szegénység fő indikátorai közé tartozik a lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás jogi biztonsága, lakásminőség, elhelyezkedés, megfizethetőség és energiaszegénység. Az ország 4 millió ingatlanjának csupán 3,5%-a kerül piacra évente, és 0,5%-nyi új lakás épül, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
A Habitat szerint a kormány elismeri, hogy bérlakásfejlesztésre van szükség, de a szervezet szerint szociálisan célzott támogatásokra lenne szükség. A lakáshitelek törlesztőrészleteit az emberek 9,7%-a nem tudta fizetni az elmúlt évben, míg a rezsivel vagy közös költséggel 7,2%, az áruhitelnél vagy személyi hitelnél pedig 20% fölötti ez az arány.
A jelentés szerint a lakosság 30%-a érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami kb. 1 millió háztartást jelent. A Habitat for Humanity szerint a kormány narratívája szerint Budapesten van lakhatási válság, de valójában országos szintű a probléma.
2023-ban 475 ezer háztartás jelezte, hogy az általa lakott ingatlan komoly problémákkal szembesül, ami az összes háztartás 11,6%-a és közel 1,2 millió főt érint. A háztartások 8,6%-a minősült túlzsúfoltnak 2022-ben, ez a lakosság közel 17%-át jelenti. A hátrányos helyzetű családokban a teljes felhasználható bevétel minimum 40%-át lakhatással kapcsolatos költségekre fordítják.
A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén, ami ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására és a szegénység rendszerszintű megoldására. Az új Európai Bizottság az első európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul, amelyet kísérhetne az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv is.