Magyarország középtávú költségvetési tervei és az EU-val való kapcsolata
A magyar kormány késve nyújtotta be a középtávú költségvetési és strukturális tervét az Európai Bizottságnak, amely a túlzottdeficit-eljárás kezelésére készült. A terv célja a költségvetési hiány mérséklése és az államadósság csökkentése.
A magyar kormánynak október 31-ig kellett volna benyújtania a középtávú költségvetési és strukturális tervét az Európai Bizottságnak, de ez nem történt meg időben. A terv célja a túlzottdeficit-eljárás kezelése, amelyet az EU indított Magyarország ellen a költségvetési fegyelem helyreállítása érdekében. A kormány végül a határidő után néhány nappal, hétfőn küldte el a tervet.
A kormány előrejelzései szerint a magyar gazdaság 2024-ben 0,8%-kal, 2025-ben 3,4%-kal növekszik, míg a strukturális hiány 2025-ben a GDP 2,7%-a lesz, 2028-ra pedig -1,5%-ra mérséklődik. Az államadósság évente átlagosan 1,4 százalékponttal csökkenhet 2033-ig, és a kormány célja az államadósság-ráta 60% alá csökkentése középtávon.
A kormány az idei évre 8%-os GDP-deflátorral számol, ami a GDP inflációját jelenti. Ez azt mutatja, hogy a gazdaság reálértelemben alig nő, de számszerűen a GDP értéke jelentősen nagyobb lesz. Az államadósság kamatterhe idén tetőzik, de jövőre csökkenni fog, ami hozzájárul a költségvetési normalizációhoz.
A kormány fegyelmet és spórolást ígér a következő években, hogy a költségvetési hiányt csökkentse. Az egyenlegjavító intézkedések között szerepelnek beruházások elhalasztása és tranzakciós illeték emelése. A 2025-re bejelentett intézkedések költségvetési szempontból spórolósak, és kevéssé terhelik a büdzsét.
A Bizottság országspecifikus ajánlásai Magyarország számára sürgősségi energiatámogatási intézkedések kivezetését és az alacsony jövedelmű háztartásokra fókuszáló újraelosztási segélyeket szorgalmaznak. A kormány a 2025-ös költségvetést Donald Trump újbóli elnökké választásához igazítaná, de ez valószínűleg nem fog megtörténni.
A kormány a KKV-szektor támogatására ösztönzőket vezet be, például a Demján Sándor Programot, és az energiahatékonyság növelésére irányuló beruházásokat és programokat tervez. A gazdasági növekedést a háztartások fogyasztásának emelkedésére és a pozitív exporteredményekre alapozza. Az állami beruházások hatékonyságát és fenntarthatóságát célzó intézkedéseket is tervez.
A kormány célja a szociális bérlakásállomány növelése az RRF projekt keretében, és a szegénység csökkentésére irányuló intézkedéseket is tervez.