Az amerikai elnökválasztás bonyolult rendszere és a csatatér-államok szerepe
Az amerikai elnökválasztás során nem mindig az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, mivel az elektori kollégium dönt a végső győztesről. Az idei választáson Kamala Harris és Donald Trump között szoros a verseny, és a csatatér-államok döntő szerepet játszhatnak a végeredményben.
Az elektori kollégium szerepe
Az amerikai elnökválasztás során az elektori kollégium dönt a győztesről, nem pedig a közvetlen szavazatok száma. Az elektori kollégium 538 tagból áll, amelyeket a tagállamok lakosságarányosan delegálnak. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a kevesebb szavazatot kapó jelölt is nyerjen, mint ahogy történt 2000-ben és 2016-ban is, amikor a republikánus jelöltek, George Bush és Donald Trump, győztek a több szavazatot szerző demokrata ellenfeleikkel szemben.
Szoros verseny és döntetlen lehetősége
Az idei választáson Kamala Harris és Donald Trump között rendkívül szoros a verseny. Több forgatókönyv is elképzelhető, ahol döntetlen alakulhat ki az elektori kollégiumban. A 270towin.com szerint négy alternatíva is fennáll egy esetleges holtversenyre, ahol mindkét jelölt 269-269 elektori voksra tehet szert. A "no toss-up map" szerint, ha minden kutatás pontos lenne, Donald Trump fölényesen győzne: 287 elektort szerezne Kamala Harris-szel szemben, aki csak 251 elektor voksát tudhatná magának.
Harmadik párti jelöltek hatása
Az amerikai választások során harmadik párti jelöltek is indulnak, akik befolyásolhatják a végeredményt, különösen szoros verseny esetén. A történelem során több harmadik jelölt is jelentős számú szavazatot szerzett, mint például Ralph Nader 2000-ben, aki miatt sokan úgy vélik, hogy Al Gore elvesztette a választást. Az idei választáson Robert F. Kennedy Jr. visszalépett Trump javára, míg Jill Stein és Cornel West függetlenként indulnak.
A Fudan Egyetem előrejelzése
A kínai Fudan Egyetem kutatói számítógépes modellt készítettek az amerikai elnökválasztás eredményének előrejelzésére. A modell szerint Donald Trumpnak 60% esélye van nyerni Kamala Harris ellen, és visszatérhet a Fehér Házba. Az előrejelzést a Komplex Döntéselemzési Központ (CCDA) tette közzé. A kutatók nyolc kulcsfontosságú államot azonosítottak, ahol a különbség 5%-nál kisebb volt a 2020-as választásokon: Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Észak-Karolina, Pennsylvania, Wisconsin és Florida. Florida korábban csatatérállam volt, de most stabil republikánus fellegvárnak tekinthető. Az ágensalapú modellezés (ABM) technikát használták a modell megalkotásánál, amely az ágensek cselekedeteit és kölcsönhatásait utánozza az összetett viselkedés elemzése és az eredmények előrejelzése érdekében.
A választási rendszer kritikái
Az amerikai választási rendszer bonyolult, és az egyes államok különböző szabályokat alkalmaznak a szavazás lebonyolítására. A rendszer kritikái közé tartozik, hogy a kisebb államok felülreprezentáltak az elektori kollégiumban, és hogy a rendszer nem tükrözi pontosan a népakaratot. Az előzetes szavazás lehetősége, amely postai úton vagy személyesen is lehetséges, fontos szerepet játszott a 2020-as választások során a járványhelyzet miatt.
A csatatér-államok szerepe
A 2024-es választás eredményét várhatóan hét billegő állam dönti majd el: Nevada, Arizona, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia. Ezek az államok összesen 93 elektort delegálnak majd. A billegő államokban olyan szoros a verseny, hogy a legtöbb esetben még azt is lehetetlen megállapítani, hogy ezek egyik vagy másik jelölt felé tendálnak-e egyáltalán. Pennsylvaniában például alig 0,1%-kal vezet Donald Trump, Wisconsinban pedig 1% előnye van Kamala Harrisnek. Ilyen nexusban lehetetlen bármit is jósolni a választás kimenetelével kapcsolatban.
Harris és Trump stratégiái
Az idei amerikai elnökválasztás rendkívül szoros lesz, ahol bármelyik jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump is győzhet. Az elektori kollégium miatt a jelöltek számára nem mindegy, mely államokban kerekednek felül a másikon. A bűvös, elérendő szám a 270 elektori szavazat. Harris számára 44, Trump számára pedig 51 elektori szavazatra van szükség, hogy átlépjék a győzelemhez szükséges elektori számot.
Harris számára a legkönnyebb út, ha Joe Biden 2020-as eredményéhez hasonlóan felépíti az ún. „kék falat”. Ez az ország nyugati parti államai mellett a középnyugati és az északkeleti államokat tartalmazza. Harris kampánya leginkább ezen útvonalat és stratégiát követi, hiszen ez a legegyszerűbb módja a végső győzelemhez.
Trump számára a legkönnyebb út a győzelemig: a 2020-as eredményekhez képest Georgiát vissza kell szereznie a demokratáktól, megtartani Észak-Karolinát, valamint 2016-hoz hasonlóan Pennsylvaniában is győzedelmeskednie kell. Mindkét jelölt számára kulcsfontosságú Pennsylvania.
Harris alternatív útvonala a napsütéses délen vezet, de ez sokkal nehezebb. Ha Trump elhódítana egy államot a kék falból, akkor Harrisnek még továbbra is legalább két valószínű forgatókönyve van a végső győzelemhez.
Trump nehéz helyzetbe kerül, ha elveszíti Georgiát vagy Pennsylvaniát. Trump győzelméhez mindenképpen meg kell nyernie a két állam egyikét.