Rendkívüli ENSZ ülés az Izrael elleni iráni rakétatámadás miatt
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart az Izrael elleni iráni rakétatámadás miatt, amelyet Izrael és Franciaország kezdeményezett.
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szerint az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének "mosolyoffenzívája" mögött nincs valós szándék, és az országban az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és Ali Hámenei Ajatollah hozza.
Az izraeli hadsereg (IDF) első értékelése szerint Irán közel 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre kedden. Az izraeli média szerint egy palesztin férfi meghalt, ketten pedig megsérültek. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Irán támadása kudarcot vallott, és nagy hibát követtek el.
Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete szerint a rakétacsapás önvédelmi akció volt Izrael agresszív lépései miatt. Iraváni figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszonválasz erőteljesebb lesz.
Joe Biden amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről. Az USA szerint az iráni támadás hatástalan volt. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, és az amerikai törekvések célja a további eszkaláció elkerülése és a diplomáciai rendezés sürgetése. Austin az X-en "felháborító agressziónak" nevezte az iráni rakétatámadást.
Izrael több célpontot is rakétákkal támadott Libanonban, majd szárazföldi csapatokat vonult be. Erre válaszul Irán körülbelül 200 rakétát indított Izrael területére kedden kora este. Az izraeli légvédelem hatástalanította az iráni rakéták nagy részét, sérültekről nem érkezett jelentés. Az izraeli védelmi miniszter szerint bárhol, bármikor, bárhogyan válaszolhatnak a támadásra. Az iráni vezetés szerint bárminemű válaszcsapásnak "mérhetetlen pusztítás" lesz az eredménye.
Az EU és az USA elítélte az iráni támadást, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülést hívott össze szerdára. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy mozgósítja az ország Közel-Keleti csapatait Izrael védelmében. Több légitársaság felfüggesztette járatait a térségben az eszkaláció miatt.
Nagy-Britannia részt vett a közel-keleti helyzet további eszkalációjának megakadályozását célzó erőfeszítésekben. A brit királyi légierő (RAF) Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek az iráni támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőttek. London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd este összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje Geszten, a kihelyezett kormányülés helyszínén. A testület áttekintette a Közel-Keleten kialakult háborús helyzet fejleményeit és lehetséges következményeit. Jelentést kaptak Magyarország és térségben tartózkodó magyar állampolgárok biztonsági helyzetéről.
Irán jelentős befolyással bír a régióban, különösen a militáns csoportok támogatásában, mint a libanoni Hezbollah, az iraki ISIS, a jemeni Houthi csoport, a Gázai-övezet és Szíria.