Terrortámadás és rakétatámadások eszkalálják a közel-keleti konfliktust
Kedd este Tel-Avivban terrortámadás történt, miközben Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki izraeli célpontokra, ami tovább fokozta a közel-keleti feszültségeket.
Kedd este Tel-Aviv Jaffa körzetében egy fegyveres tüzet nyitott a lakosságra, miközben egy másik elkövető késsel támadt az emberekre. A támadás következtében heten meghaltak, és többen megsebesültek. Az izraeli rendőrség közleménye szerint a támadás egy vasúti kocsiban kezdődött, majd a peronon folytatódott. Az elkövetőket végül a lakosság semlegesítette, de személyazonosságukat nem hozták nyilvánosságra. A hatóságok szerint a támadók indítéka a terror volt. Szemtanúk beszámolói szerint kezdetben tűzijátéknak hitték a lövéseket, mielőtt rájöttek, hogy valami sokkal rosszabbról van szó.
Ugyanezen a napon Irán mintegy 180 ballisztikus rakétát indított izraeli célpontok felé. A rakéták izraeli légibázisokat és a Moszad főhadiszállását célozták meg, és becsapódásokat regisztráltak Izrael középső és déli részén. A támadások következtében Ciszjordániában egy ember meghalt, Tel-Avivban pedig ketten megsebesültek. Több millió izraeli keresett menedéket óvóhelyeken. Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője szerint Irán súlyos tettet követett el, és ellencsapásra készülnek. Hagari szerint az izraeli légierő továbbra is teljes mértékben működőképes, és az iráni rakétatámadások nem befolyásolják a műveleti képességeiket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kudarcnak minősítette az iráni támadást.
Az izraeli miniszterelnök megtorló csapást ígért, és az izraeli hadsereg Bejrútot támadja. Teherán válaszcsapást helyezett kilátásba, amennyiben Tel-Aviv újabb támadást indítana. A konfliktus további eszkalációja várható, és az eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük.
Miután Irán több száz ballisztikus rakétával megtámadta Izraelt, az olajárak mintegy 2,5 százalékot ugrottak. Ugyan külső szemmel aggasztó a hirtelen olajár-emelkedés, a Yahoo gazdasági rovatának vezetője, Rick Newman szerint ez még így is kis mértékű emelkedés. Szerinte ez azt tükrözi, hogy a piac bízik benne, hogy továbbra is áramlik a közel-keleti olaj, annak ellenére is, hogy sűrűsödnek a rakéták és a bombák. A szakértő úgy fogalmaz, hogy hiába ölik egymást a háborús felek, lényegében mindenkinek érdeke, hogy elkerüljék az olajellátás megszakadását, ami valóban az egekbe repíthetné az árakat. Mindez pedig különösen igaz az Egyesült Államokra, ahol egy igen kellemetlen októberi meglepetés lehet egy szélesebb körű közel-keleti háború egyesek szerint. Ez olajhiányt okozhat, amitől kilőne az olaj és a benzin ára, ami ronthatja Kamala Harris választási esélyeit.
A szakértő szerint ugyanakkor valószínűbb, hogy bármi is történik, nem lesz energiaháború. Úgy véli, Izrael és szövetségesei hallgatólagosan úgy tekinthetnek a háború kiszélesedésére, mint annak lehetőségére, hogy döntő csapást mérjenek Iránra, amely megkárosíthatja vagy megsemmisítheti nukleáris fegyverprogramját, célba veszi vezetőségének elemeit vagy egy jelentős katonai infrastruktúrát. Ugyanakkor megtámadhatná az iráni olajlétesítményeket is, mint az ország legfontosabb pénzforrását, amivel annak gazdasága is térdre rogyna, ám ezt vélhetően mégsem fogja megtenni. Ennek számos oka, többek között a szakértő szerint az, hogy ennek érdekében az Egyesült Államok nyomást gyakorol Izrael vezetésére.
Amerika is válaszúton áll
Kedden először a Fehér Ház figyelmeztetett a támadásokra, azzal a reménnyel hogy elrettentse Iránt annak megindításától. Bár ez nem sikerült, de megmutatta a sajtóban az amerikai hírszerzés képességeit.
Bármilyen veszélyt is jelent ez a támadás a Közel-Keletre nézve, az amerikai politikára is befolyással lehet, ugyanis csupán öt hét múlva lesz az elnökválasztás, és Donald Trump arra törekszik, hogy a Joe Biden és Kamala Harris vezette kormány külpolitikáját inkompetensnek tűntesse fel.
Az Egyesült Államoknak hónapok óta nem sikerült keresztülvinnie „túszokat a békéért” programját Gázában, és a múlt heti ENSZ-közgyűlésen Franciaországgal közösen tett erőfeszítései is kudarcba fulladtak a libanoni tűzszünetről. Nem sokkal Benjamin Netanjahu felszólalása után Izrael kiiktatta a Hezbollah vezetőjét, Hasszán Naszrallahot. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szerint a kedd esti rakétatámadás megtorlás volt Naszrallah haláláért, valamint a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje július végi Teheránban történt meggyilkolásáért.
A Közel-Keleten a Biden-kormányzat láthatóan képtelen arra, hogy visszatartsa Izraelt a műveletektől. Az iráni rezsim pedig (különösen az IRGC) érzi a nyomást, hogy megmutassa regionális megbízottjainak és szövetségeseinek – a Hezbollah-tól a jemeni hútikig –, hogy komoly regionális hatalom, az „ellenállás tengelyének” vezetője.
Izraeli válaszlépések és lehetőségek
Annak ellenére, hogy a támadásnak nem voltak áldozatai, az a tény, hogy városok voltak a célpontok, kritikus lesz Izrael válaszlépései szempontjából. Irán áprilisi támadása után a megtorlás nagyrészt a közönségnek szólt. Az egyetlen Iránon belüli célpont egy Iszfahán melletti légvédelmi előőrs volt.
Miután ilyen komoly fenyegetés érte Izrael állampolgárait, Benjamin Netanjahu várhatóan sokkal komolyabb választ fog adni. A lehetőségeket már kidolgozták, és készen állnak arra, hogy a háborús kabinet kiválassza azokat. Ezek minden bizonnyal jelentős célpontok lesznek, és magukban foglalhatják Irán nukleáris létesítményeit is.