Magyarországon évente több mint 7400 nagyvadat ütnek el
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon évente 7-8 ezer nagyvad válik közlekedési baleset áldozatává, és a tendencia hosszú távon emelkedő. A vadgazdálkodási törvény értelmében a vaddal történt ütközésekért szinte kivétel nélkül az autósok felelősek.
A Vadgazdálkodási Adattár 2022-es adatai alapján több mint 7400 nagyvad pusztult el az utakon történt ütközések következtében, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi adatokkal. Az ütközésekben leggyakrabban őzek esnek áldozatul, 2022-ben mintegy 5800 esetet rögzítettek, de jelentős számú szarvas (közel 1200 eset) és vaddisznó (409 eset) is érintett volt.
A kisebb állatokkal, mint a nyúl, fácán és fogoly, történő ütközések száma meghaladja a kilencezret, ezekben az esetekben általában kisebb károk keletkeznek a járművekben. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása értelmében a vaddal történt ütközésekért majdnem minden esetben az autó vezetője felelős, és ha a vad elpusztul, annak értékét is neki kell megtérítenie.
A vadásztársaságok felelőssége akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során kerül az úttestre, vagy ha az úthoz túl közel, 200 méteren belül helyeztek el etetőt vagy itatót a vadak számára. A gyorsforgalmi utak esetében a törvény kimondja, hogy azokat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel, így ezen utakon bekövetkező vadbaleseteknél jó eséllyel a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége állapítható meg.
Az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetek száma, ami összefügg az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével. Hosszú távon pedig trendszerűen nő a vadbelesetek száma, húsz év alatt csaknem megduplázódott. Egy-egy szarvasbika a bőgés idején naponta akár 30-40 nősténnyel is párosodhat. Nemcsak az éjszakai órákban, de a nappali világosban is kergetik az ünőket, ilyenkor a tőlük megszokott óvatosságot is mellőzik. Ezért a megszokottól eltérő napszakokban is nagyobb eséllyel találkozhatunk velük, akár lakott területekhez közel is. Újabb fejlemény, hogy a Duna ártereiből a Duna-Tisza vidék erdőségeibe is beköltözött a nagyvad, és vendégként előfordul az ukrán határhoz közeli régiókban is.
Az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri a milliós szintet. Ezt olyan casco-szerződés fedezi, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2024 második negyedévében 1 007 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5,1 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.
Az FBAMSZ leírja, mi a teendő, ha vadbaleset következett be:
- A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.
- Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a vadászati szerv által kiállított jegyzőkönyvet is.
- A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat.
- Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.
A mostani árvízhelyzetben különösen veszélyeztetettek azok a vadak, amelyek az ártéri erdőkben élnek, hiszen a víz elől az autóutakra kiugorva menekülnek.