Az árvíz hatása a lakásbiztosításokra Magyarországon
Az elmúlt időszakban tapasztalt heves viharok és az árvíz hatására jelentősen megnőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet Magyarországon. A Netrisk adatai szerint szeptember második hetében 42 százalékkal több lakásbiztosítást kötöttek, mint a hónap első nyolc napjában.
A márciusi lakásbiztosítási kampány ellenére az első félévben csupán 13 ezerrel nőtt a lakásbiztosítások száma az országban. A Netrisk ügyvezető igazgatója, Besnyő Márton szerint az árvíz jelentős megemelkedése miatt bekövetkező elöntés, amely károkat okoz a gátakkal védett területeken, azonban az ártéri ingatlanokra és a belvízkárokra a biztosítók jellemzően nem nyújtanak fedezetet.
A lakásbiztosítások alapfedezete általában tartalmazza az árvízkárokra vonatkozó fedezetet, de ajánlott további kiegészítő biztosításokat is kötni, például ingóságbiztosítást, amely az épületben található személyes tárgyak védelmére is kiterjedhet. Fontos figyelembe venni a biztosítás megkötésekor érvényes várakozási időt, amely árvíz esetén akár 15-30 nap is lehet.
A biztosítók felkészültek a káresemények kezelésére, és a kárbejelentések után a kárszakértők kiszállása is szükségessé válhat. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs vezetője, Lambert Gábor szerint a biztosítók a szerződéses feltételek szerint vállalnak felelősséget a károk megtérítésében, de a hullámtérben, ártérben és a nagyvizi mederben épült házak esetében nem terjed ki a szerződéses fedezet az árvízi károkra.
A Generali és a Groupama biztosítók már több százmilliós kárkifizetésre számítanak a viharok és áradások következtében. A Biztosítási Elemző Központ összesítése szerint Magyarország több mint 30 százalékos árvízi kitettséggel rendelkezik, ami a legmagasabb Európában.
Globális szinten is egyre nagyobb károkat okoznak az árvizek. Az AON jelentése szerint a természeti katasztrófák okozta gazdasági károk 2023-ban 380 milliárd dollárra tehetők, ebből mintegy 85 milliárdot jelentett az árvízkár. Az árvizek miatti halálesetek száma 2000 óta 179 ezer főt tett ki.
Lambert Gábor elmondása szerint az árvízkárok összegszerűen előreláthatólag nagyobbak lesznek, mint a 2013-as árvíz idején, mivel az építőanyagok és a munkadíjak jelentősen megemelkedtek. A kárfelmérés megkezdésére az árhullám levonulása után kerülhet sor, és október közepén várhatóan több információ áll majd rendelkezésre, feltéve, hogy nem következik be második árvízhullám.
A biztosítási díjak az árvíz miatt nem emelkednek, sőt az első negyedévben a piaci verseny miatt még csökkentek is az előző negyedévhez képest. A klímaváltozás azonban hosszabb távon befolyásolhatja a szerződések tartalmát, például Amerikában a hurrikán-övezetekben már olyan magasak a díjak, a limitek vagy az önrész, hogy sokaknak nem éri meg biztosítást kötni.