Győri börtön bezárása és a börtönök zsúfoltsága
Augusztus elején végleg bezárják a győri börtönt, és az ottani fogvatartottakat Sopronkőhidára, illetve más intézetekbe helyezik át. A döntés a Győri Törvényszéket is váratlanul érte, és társadalmi vitát váltott ki a városban. A BVOP még nem erősítette meg, hogy ősszel további büntetés-végrehajtási intézetek zárhatnak be, miközben a börtönök zsúfoltsága továbbra is probléma Magyarországon.
A Győri Törvényszék vezetősége csak a hivatalos közleményből értesült a börtön bezárásáról, ami több okból is érinti az ítélkezést: az értesítések, az augusztusban elrendelendő letartóztatások és a tervezett távmeghallgatásos tárgyalások miatt. Somogyi Zoltán, a törvényszék elnöke szerint már több tucat új elítéltet hívtak be Győrbe, de most őket is Sopronkőhidára kell irányítani, és új értesítést kapnak. Augusztus 1-jétől fő szabály szerint már a letartóztatottaknak is Sopronkőhidát jelölik ki, és a felmerülő technikai teendők miatt szeptemberben tárgyalások is elmaradhatnak.
A BVOP július 3-án jelentette be a bezárást, és a Telex információi szerint a győri börtönben fogva tartott 165 embert a lakhelyükhöz legközelebbi intézetben helyezik majd el. A dolgozók további foglalkoztatását is támogatni kívánják, de a pontos részletek még nem ismertek. „A kollégák érdekében minden olyan munkáltatói intézkedést meghozunk, amelyek támogatják a lakhelyükhöz legközelebb eső, másik börtönünkben történő további foglalkoztatásukat” – közölte a BVOP a Telex érdeklődésére.
A rendőrség számára is többletfeladatot jelent a bezárás, mivel a gyanúsítottak fogvatartási helyre kísérésének időtartama meghosszabbodhat. A győri börtön kiürítésének hátterében a műszaki állapot leromlása áll, amely a biztonságos fogva tartást veszélyezteti, és a felújítás aránytalanul magas költségekkel járna. Márciusban történt egy fogolyszökési kísérlet, amelyet követő belső vizsgálat megállapította, hogy az 1910-es években épült börtön műszaki állapota mára nagyon leromlott.
A győri börtön bezárása mellett a börtönök zsúfoltsága is problémát jelent. A BVOP adatai szerint július elejéig 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon, de ez sem oldotta meg a zsúfoltsági problémákat. A börtönök telítettsége gyakorlatilag 100 százalékos, ami előrelépés a korábbi 142 százalékos telítettséghez képest, de az értéket mégsem sikerült 100 százalék alá vinni. A zsúfoltság enyhítésére tervezett új börtönök nyitása is meghiúsult.
A győriek között vita alakult ki az üresen maradó épület hasznosításáról. Pintér Bence, a város frissen megválasztott ellenzéki polgármestere konzultációt kezdeményezett a lakossággal az épület sorsáról, és a BVOP válasza szerint az épület sorsáról még nem született döntés. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz az 1910-ben épült épület sorsa, mert felújítása, átalakítása aránytalanul magas költséggel járna.
Az embercsempészek úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezése (kitoloncolás) már korábban komoly feszültségeket okozott Ausztria és Magyarország között, berendelték például a bécsi magyar nagykövetet és Ausztria szigorúbb ellenőrzést rendelt el a határon. Az úgynevezett reintegrációs őrizetbe helyezett külföldi embercsempészeknek a szabadulásuk után 72 órán belül el kell hagyniuk az országot.
A börtönök állapotával is komoly problémák vannak: 2023. december 31-én 17 939 embert tartottak fogva és összesen 17 998 férőhelyük volt. Ez gyakorlatilag teljes kihasználtságot jelent, ami még így is előrelépés a korábbi állapotokhoz képest, hisz az Eurostat adatai alapján 2013-ban még 142 százalékos volt a telítettség, és azóta sem sikerült 100 százalék alá vinni az értéket. A zsúfoltság enyhítésére egy 2015-ös akcióterv keretében nyolc településen nyitott volna új börtönt a kormány, de ezek a projektek sorra meghiúsultak. A százezer főre jutó elítéltek számában viszont 2021-ben és 2022-ben is Magyarország került az első helyre Európában, ami újabb diplomáciai feszültséget is kelthet.