Súlyos autóbalesetben meghalt a Budapest Honvéd egyik vezérszurkolója
Fiatalon, 29 esztendős korában elhunyt Bordás Gergő, a Kispest-tábor egyik vezérszurkolója, aki nemrég súlyos autóbalesetet szenvedett.
A kispesti klub honlapján megjelent nekrológban olvasható, hogy Bordás Gergő az összes hazai és idegenbeli mérkőzésre elkísérte a csapatot. "Bordit élete legnagyobb csatájában úgy buzdítottuk, ahogy azt ő tette hétről hétre velünnk és a csapattal, minden meccsen. Sajnos ez is kevés volt" – emlékeztek meg róla.
A Budapest Honvéd tájékoztatása szerint a szurkolók csütörtök este, 20:30-tól a Bozsik Arénánál emlékezhetnek meg közösen a Kispest-tábor egyik legismertebb tagjáról. Bordás Gergőt a Budapest Honvéd a saját halottjának tekinti.
A tragikus esemény kapcsán érdemes felidézni, hogy az autózás története során jelentős változásokon ment keresztül a közlekedési szokások tekintetében. A közlekedés történelmileg a bal oldalon haladt, ami a jobb kezes fegyverhasználatból és a lóra való felszállás módjából eredeztethető. Amerikában a négy vagy több lóval vontatott fogatok terjedése indította el a változást, mivel a jobbkezes ostorhasználat miatt a kocsis a bal hátsó lóról hajtotta a fogatot, ami a jobb oldali közlekedést tette szükségessé. Európában Napóleon balkezessége is befolyásolhatta a közlekedési szabályok megváltozását, bár ennek pontos indítékai máig ismeretlenek. Közép-Európában, így Magyarországon is, a jobb oldali közlekedésre való átállást Németország döntése gyorsította fel az 1930-as években. Magyarországon 1941. július 6-án, hajnali 3 órakor álltunk át a jobb oldali közlekedésre, és az átmeneti időszak ellenére sem romlottak a baleseti statisztikák, annak ellenére, hogy a forgalomban lévő személygépkocsik többsége még jobbkormányos volt. Az új forgalmi engedélyeket már csak balkormányos járművek kaphatták.
A közlekedési szokások azonban nem csak a történelmi események, hanem a társadalmi változások hatására is alakulnak. A koronavírus-járvány jelentős hatással volt a közlekedésre, és ennek hatásai még mindig érezhetők. Németországban, ahol a járművek száma történelmi csúcsot ért el, a forgalom mégis 7 százalékkal marad el a koronavírus előtti szinttől, ami részben az otthonról történő munkavégzésnek köszönhető. Az ifo Intézet szerint 2024 februárjában a munkavállalók mintegy negyede dolgozott otthonról, ami jelentős csökkenést eredményezett a reggeli csúcsforgalomban. Összességében kevesebben utaznak, mint a járvány előtt, és a tömegközlekedés sem profitált jelentősen ebből a fejlődésből, hiszen a tömegközlekedést igénybe vevők száma még mindig alacsonyabb, mint a járvány előtt.