Az antiküthérai szerkezet rejtélyének megfejtése
A Glasgowi Egyetem kutatói a gravitációs hullámok elemzésére használt módszerekkel oldották meg az antiküthérai szerkezet egyik régóta fennálló rejtélyét. A szerkezet előlapján található naptár gyűrű mögötti furatok számát sikerült meghatározniuk, ami a holdév napjainak számával egyezik meg.
Az antiküthérai szerkezet, amelyet 1900-ban fedeztek fel egy Égei-tengeri hajóroncsban, egy cipősdoboz méretű, bonyolult fogaskerekekből álló mechanizmus, amelyet kezdetben órának hitték, később azonban kiderült, hogy egy csillagászati kalkulátor. A szerkezetet a mozivásznon is láthattuk az Indiana Jones és a sors tárcsája című filmben, ahol időgépként funkcionált, de a valóságban a bolygók állását és más csillagászati eseményeket mutatott meg.
A Glasgowi Egyetem fizikai és csillagászati tanszékének kutatói, Graham Woan és Joseph Bailey a gravitációs hullámok elemzésére használt statisztikai módszereket alkalmazva jutottak arra az eredményre, hogy az antiküthérai szerkezet naptár gyűrűjében valószínűleg 357 furat van, ami a holdév napjainak számával egyezik meg. Ezzel kizárták a korábban használt egyiptomi naptár 365 napjának lehetőségét.
A szerkezet belső működésével kapcsolatos kutatások során több elmélet is felmerült, de a legújabb eredményeket Tony Freeth vezette csapatának 2021-es kutatása hozta. Az antiküthérai szerkezet rekonstrukciójával foglalkozó Chris Budiselic, egy ausztrál mérnöktanár és hobbi órásmester is hozzájárult a kutatáshoz, amikor megpróbálta megépíteni a szerkezetet, és felvetette a naptár gyűrű mögötti furatok számának kérdését.
A kutatók a gyűrűből maradt töredékeken található furatok Bayesiánus-analízisével és Markov chain Monte Carlo algoritmus segítségével jutottak arra a következtetésre, hogy az eredeti gyűrűn 354 vagy 355 furat lehetett, és a lyukak elhelyezkedésében mindössze 0,028 milliméteres eltérés volt megengedett. Woan szerint a naptár gyűrű a görög holdéven alapult, és a kutatások azt mutatják, hogy az ókori emberek milyen precízen követték az égitestek mozgását.
"Egy kedves szimmetria, hogy azokat a technikákat, amikkel ma az világegyetemet tanulmányozzuk, most arra használtuk, hogy megértsük, hogyan követték az emberek az égitestek mozgását két évezreddel ezelőtt" – mondta Woan.