A dohány rokona lehet az új táplálékforrás
A kisbabáknak nincs egészségesebb tápláléka, mint az anyatej, azonban nem minden anya képes szoptatni gyermekét. Ezért kutatók olyan tápszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek az anyatej pozitív tulajdonságait utánozzák, és most egy növényben találtak rá az anyatejhez hasonló összetett cukrokra.
A Nicotiana benthamiana, a dohány növény egyik közeli rokona, genetikai módosítás révén képes lett olyan összetett cukrokat előállítani, amelyek az anyatejben is megtalálhatóak és hozzájárulnak a csecsemők erős immunrendszerének kialakulásához. Az anyatej oligoszacharidjai, más néven humán tejglikánok, a csecsemők immunrendszerének fejlődésében, a fertőzések elhárításában, valamint az agy és a kognitív funkciók fejlődésében játszanak fontos szerepet. Ezek az oligoszacharidok segítenek megelőzni a vírusos és bakteriális fertőzéseket, csökkentik a hasmenéses vírusfertőzések és a felsőlégúti betegségek kockázatát.
A tápszerekhez korábban már sikerült hozzáadni ezeket az összetett cukrokat, de jelentősen alacsonyabb koncentrációban, mint amilyen mennyiségben az anyatejben találhatóak. A csecsemők nem képesek megemészteni az anyatej oligoszacharidjait, azonban ezek a bélrendszerben élő baktériumok számára táplálékul szolgálnak, elősegítve az egészséges bélflóra kialakulását és a kórokozók elszaporodásának megakadályozását.
Anyatej-imitáció
Dr. Patrick Shih, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatója szerint rendkívüli, hogy a dohánylevél rokonában is megtalálhatóak az anyatej oligoszacharidjai. Ha sikerül kivonni őket, közvetlenül hozzáadhatóak lesznek a tápszerekhez, ami jelentős előrelépést jelentene a babatáplálás terén.
Az anyatej körülbelül 200 különböző HMO-t tartalmaz, amelyek a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló szilárd összetevői az anyatejnek. Ezek a csecsemő számára emészthetetlenek, de létfontosságúak az egészséges bélflóra kialakulásához. A táplálkozástudomány eddig csak kis koncentrációjú HMO-t tudott előállítani mesterséges E-coli baktériumok segítségével, amelyeket a tápszerekhez adtak. Azonban sok HMO-típus előállítása nehéz, vagy akár lehetetlen, és a hatékony molekulák szeparálása is komoly kihívást jelent.
A Nature Food folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatóknak sikerült genetikailag átprogramozniuk a Nicotiana benthamiana növény cukorgyártó gépezetét, így előállítva olyan specifikus enzimeket, amelyek szükségesek a különféle HMO-k előállításához. A genetikailag módosított növények 11 ismert HMO-t termeltek, többek között az LNFP1 vegyületet is, amely a fertőzések elkerülésében játszik fontos szerepet.
Ez az áttörés lehetővé teszi egészségesebb, táplálóbb és megfizethetőbb tápszerek előállítását, nemcsak csecsemők, hanem növényi tejeket fogyasztó felnőttek számára is. Emellett már elindultak az HMO-alapú gyógyszerkísérletek is.