Karsai Dániel ügyében döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy a magyar állam nem sértette Karsai Dániel emberi jogait, amikor elutasította az aktív eutanázia iránti kérelmét. Karsai, aki gyógyíthatatlan ALS-ben szenved, az életvégi döntések teljes magyarországi tilalmát alapvető emberi jogainak sérelmének tartja.

Karsai Dániel, aki 2022 augusztusában kapta meg a gyógyíthatatlan ALS diagnózisát és szeptemberben hozta nyilvánosságra állapotát, a strasbourgi bírósághoz fordult, hogy felhívja a figyelmet az életvégi döntések magyarországi tilalmának problémáira. Magyarországon az eutanázia segítéséért akár öt év börtönbüntetés is kiszabható, ami Karsai szerint diszkriminatív és sérti az alapvető emberi jogokat. Célja az volt, hogy az ALS-ben és hasonló betegségekben szenvedők számára lehetővé váljon az eutanázia.

Az EJEB 2023. június 13-án hozott ítéletet Karsai ügyében, ahol a bíróság többségében Magyarország álláspontjával értett egyet. Karsai azt állította, hogy Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkelyében foglalt magán- és családi élethez való jogát, mivel nem hozhatja meg saját életvégi döntéseit. Az EJEB a panaszt az 8. cikkely alapján elfogadhatónak találta, azonban az 14. cikkely alapján benyújtott panaszt nem. A bíróság 6:1 arányban úgy döntött, hogy nem történt az emberi jogok megsértése.

Karsai ügyét 2022 novemberében tárgyalták az EJEB-n, ahol szakértők meghallgatása mellett nyilvános tárgyalás is zajlott. Karsai a tárgyaláson elmondta, hogy megtisztelő számára részt venni az emberi jogok egyik alapvető kérdésével kapcsolatos párbeszédben. Karsai a párbeszédet sikerként értékeli és hangsúlyozza, hogy betegsége miatt mélyült el a vallásosságban, és fogadalmat tett, hogy utolsó lélegzetéig harcolni fog ügyéért.

Az Igazságügyi Minisztérium reagálásában kijelentette, hogy Magyarország nem engedélyezi az eutanáziát, és nem is tervezi annak legalizálását. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, korábban jobbulást kívánt Karsainak és a csodában való hitre buzdította. Sulyok Tamás államfőtől Karsai azt kérte, nyilvánossági nyilatkozzon az életvégi döntések végrehajtásában segédkezők kegyelmezéséről, de az államfő ezt elutasította.

Karsai népszavazást is kezdeményezett az eutanáziáról, de azt nem engedélyezték, annak ellenére, hogy a Medián felmérése szerint a halálba segítés teljes elutasítása jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben. Annak ellenére, hogy az EJEB nem támogatta Karsai kérését az eutanázia engedélyezésére, Karsai kifejtette, hogy jelenlegi állapotában nem gyakorolná az eutanázia jogát, még ha azt a bíróság engedélyezné is.

Márciusban Karsai jelezte, hogy ha nem éri meg az eljárás végét, öccse, Karsai Péter lép a helyére és folytatja az ügyet. Karsai állapota folyamatosan romlik, és már túl van azokon a pontokon, amelyeket korábban elfogadhatatlannak tartott, mint például az önellátás elvesztése. Karsai jelenleg egy színdarabon dolgozik, és családja perspektíváját egy interjúban osztották meg.

Az EJEB döntésére Karsai Facebookon reagált, ahol nagy csalódásnak nevezte az ítéletet. Bejelentette, hogy a kollégáival többször el fogják olvasni a döntést, majd beadják a Nagykamara eljárása iránti kérelmüket, amire három hónapjuk van. "Senki ne aggódjon, megyünk tovább" – üzente a közösségi médián keresztül. Karsai Dániel és jogi csapata a strasbourgi döntés eredményeit egy délután 4-kor kezdődő sajtótájékoztatón értékelik.

A sajtótájékoztatón Stánicz Péter ügyvéd kiemelte, hogy a bíróság döntése nem végleges, és három hónapjuk van a Nagykamara eljárása iránti kérelmüket benyújtani, amelyre helye van az újratárgyalásnak. Frank Evelyn ügyvéd szerint más országokban is az látszik, hogy a tagállamokon belülről indult el az életvégi döntések legalizálása.

Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS)

Az ALS egy motoros neuronbetegség, amely az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző idegsejteket pusztítja el. A betegség jellemzően egy testtájon kezdődik és fokozatosan terjed, végül olyan alapvető funkciókat veszít el a beteg, mint a beszéd, rágás, nyelés és légzés. A betegség gyógyíthatatlan, és a mentális képességeket nem érinti.

Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem dönthetnek az életükről, csak az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Ha Karsai elment volna egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, akkor a neki segítséget nyújtók öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követték volna el, amit a magyar jog egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. Karsai Dániel azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, hogy a hozzá hasonló helyzetben lévőknek ne kelljen méltatlan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülniük.

A sajtótájékoztatón Karsai csapata bejelentette, hogy újratárgyalási kérelmet fognak beadni az EJEB nagykamarájához. Dr. Frank Evelin szerint három hónapjuk van ezt benyújtani, és abban már más érveket is felhozhatnak, nem köti őket a tavaly ősszel benyújtott kérelmük. Frank Evelin emellett a döntésről is beszélt, amivel kapcsolatban emlékeztetett: a bíróság 6–1-es arányban utasította el Karsai Dániel kérelmét, de volt egy különvélemény, ami a hat bíró álláspontját nem támogatta.

Dr. Stánicz Péter ügyvéd bővebben részletezte Gilberto Felici bíró különvéleményét, rámutatva arra, hogy a jogszabályok módosítását nem zárják ki az életvégi döntésekkel kapcsolatos erős, robosztus garanciák. Az ügyvéd szerint a bíróság az ügy egyedi körülményeivel nem foglalkozott, például azzal, hogy ha Karsai külföldön próbálna aktív eutanáziában részesülni, akkor segítőivel szemben akár büntetőjogi eljárás is indulhatna.

A sajtótájékoztatón említésre került, hogy egy új népszavazási kérdést is kidolgoznak, amelyet a közeljövőben nyújthatnak be. Karsai Dániel és csapata a benyújtott kérelmében amellett érvelt, hogy a magyar állam megszegi az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét – vagyis az ő magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga sérül, amikor is nincs lehetősége életének segítséggel véget vetni –, illetve ezzel párhuzamosan ugyanennek az egyezménynek 14. cikkét – a megkülönböztetés tilalmát –, mivel szerinte hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve azzal, hogy a magyar törvények nem biztosítanak számára lehetőséget halálának siettetésére.

Az újratárgyalási kérelem benyújtásakor Karsai csapata kiemelten foglalkozni kíván a magyar egészségügy jelenlegi állapotával, amely szerintük nem biztosítja a méltó életvégi döntéseket, különösen az ALS-es betegek számára. Az ítélet szerint a magyar rendszerben teljeskörű, magas szintű és mindenki számára hozzáférhető a palliatív ellátás, ezt az állítást azonban vitatni fogják az újratárgyalás során.

Dunavölgyi Erzsébet, aki szintén ALS-szel diagnosztizált és korábban az EJEB-hez fordult egy hasonló beadvánnyal, hangsúlyozta, hogy politikai kérdést kell csinálni az életvégi döntések témájából, mivel a kormány a korábbi népszavazási kezdeményezést megbuktatta. Dunavölgyi szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek nem az imádkozásra, hanem az emberi hozzáállásra és a népszavazási kérelem átengedésére van szüksége.

Stánicz Péter és Frank Evelyn ügyvédek kiemelték, hogy az ítélethez tartozó különvélemény és párhuzamos indoklás is fontos szerepet játszik az újratárgyalás során. Gilberto Felici bíró különvéleménye szerint a jogszabályok módosítását nem zárják ki az életvégi döntésekkel kapcsolatos erős garanciák, míg Krzysztof Wojtyczek bíró szerint az EJEB túl hamar fogadta be a kérvényt, mivel a jogfelfogás nem változott annyit az előző hasonló ítélet óta. Karsai Dániel és csapata bejelentették, hogy fellebbeznek az EJEB döntése ellen, és az újratárgyalási kérelmet a strasbourgi bíróság nagykamarájához fogják beadni.