A magyarok külföldre menekítik pénzüket
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint történelmi csúcson van a magyarok külföldi bankbetéteinek összege, amely 2023 végén elérte az 1676,6 milliárd forintot, a teljes lakossági betétállomány majdnem 12 százalékát képviselve.
A magyar lakosság bankbetéteinek már nyolcada külföldön van, ami a hazai bankbetétek és államkincstári betétek összegének jelentős részét teszi ki. A külföldi betétek növekedése a hazai bankbetétek csökkenésével párhuzamosan történt, amit a kiugró infláció, a magas állampapírhozamok és a szerény banki kamatok okoztak. Ennek ellenére néhány hazai bank kedvező betétajánlatokkal próbálkozott, de sokan mégis inkább külföldön helyezték el megtakarításaikat.
A rendszerváltás idején a külföldi betétek állománya még csekély volt, alig haladta meg a 10 milliárd forintot, ami a háztartások betétállományának 3 százalékát jelentette. A forint konvertibilissé válása után azonban egyre többen döntöttek úgy, hogy külföldre viszik a pénzüket, bár jelentős állományt még nem halmoztak fel.
A betétek tömeges külföldre menekítése 2010-2011 környékén kezdődött, amikor a magánnyugdíjpénztárak államosítása és egy bankpánik is megrázta a lakosságot. Ebben az időszakban több mint 100 milliárd forintot menekítettek ki a magyar háztartások az országból. 2010 óta összesen több mint 1000 milliárd forint került külföldi betétekbe.
Az arányok folyamatosan növekedtek, 2011 végére a betétállomány több mint 5 százaléka, egy évvel később már 6,26 százaléka volt külföldön. 2013 végén ez az arány már 7 százalék fölött volt, 2015-re pedig a betétek 8 százaléka került külföldi bankokba. A növekedés az orosz-ukrán háború kitöréséig lassult, amikor a befektetők több mint 360 milliárd forintot vittek külföldre, és ezt a pénzt azóta sem hozták vissza, sőt tovább növelték az állományokat. Így 2023 őszére a bankbetéteken belül a külföldi betétek aránya 12 százalék fölé emelkedett.