Piepergate-botrány az Európai Bizottságban
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen újraválasztási kampányának kellős közepén robbant ki a Piepergate néven emlegetett politikai botrány, amely Markus Pieper előnyben részesítésével kapcsolatos vádakat fogalmaz meg.
Miközben Ursula von der Leyen az újraválasztásért küzd, a Politico által beszámolt Piepergate-botrány újabb kihívást jelent számára. A vádak szerint von der Leyen hivatala szabálytalanul részesítette előnyben politikai szövetségesét, Markus Piepert, aki a "kkv-megbízottként" történő kinevezésre került sor az uniós végrehajtó testületben, alkalmasabb jelöltekkel szemben.
Az ügy időzítése különösen rossz von der Leyen számára, hiszen az Európai Parlamenti választások előtt pattant ki, és nem maradt az EU intézményrendszerén belül. A Bizottság sem állt össze az elnök mögött, négy magas rangú bizottsági kollégája nyilvánosan követeli az ügy tisztázását. Egy kiszivárgott levélben aggodalmukat fejezték ki a kiválasztási folyamat átláthatóságával és pártatlanságával kapcsolatban, és személyes megbeszélést kértek a következő testületi ülésen.
Ezek a biztosok, akik egyben von der Leyen politikai riválisai is, a felfokozott politikai légkörre világítanak rá az uniós választások közeledtével. Bár egyesek szerint ez csupán belső irányítási kérdés, továbbra is kérdések merülnek fel a kinevezési eljárás tisztességével kapcsolatban. A Bizottság védelmébe vette a szelekciós folyamatot, hangsúlyozva, hogy Piepert teljesítménye és alkalmassága alapján választották ki.
A vita nem mutat enyhülés jeleit, egyes jelöltek hivatalos panaszokat nyújtottak be, és tisztázást kérnek Pieper teljesítményértékeléséről, hogy megértsék, miben jobb, mint a többi jelölt.
A lázadó biztosok közvetlen konfrontációra készülnek von der Leyennel, és további vizsgálatok várhatók, különösen a jól fizető szerepekben betöltött politikai favoritizmus vádjával kapcsolatban. A zsúfolt politikai környezet és a korábbi botrányok hátterében von der Leyen újraválasztási kampánya egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság eljárást indított a magyar kormány ellen a kiskereskedelmi különadó miatt, amelyet az osztrák kormány és a Spar panasza alapján vizsgálnak. A panaszok szerint az adó diszkriminatív a külföldi vállalatokkal szemben és sérti az uniós jogot, mivel az adó mértéke elérte a bevétel 4,5%-át, ami veszteséges működésre kényszeríti a cégeket. A magyar kormány által 2020-ban bevezetett különadó mértéke jelenleg a bevétel 4,5%-át teszi ki, és az osztrák gazdasági és külügyminiszter január végén írt levélben fejezte ki aggodalmát Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A levél szerint Magyarország adópolitikája aránytalanul nagy hatást gyakorol a külföldi kiskereskedőkre és ellentmond az EU belső piaci szabályainak és direktíváinak. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy panaszt kapott ebben az ügyben és jelezte, hogy elemezni fogják azt, valamint gondoskodnak a helyzet megfelelő nyomon követéséről. A magyar kormány még nem reagált erre a fejleményre.
A Reuters érdeklődésére az Európai Bizottság megerősítette, hogy kaptak egy ilyen tartalmú panaszt és jelenleg elemzik a helyzetet. A Portfolio emlékeztet arra, hogy a magyar kiskereskedelmi különadókat az Európai Bizottság legutóbb a 2023-as országjelentésében is bírálta, az erre alapuló országspecifikus ajánlásokban pedig a tagállamok is diszkriminatívnak nevezték a különadót. Az Európai Bizottság mindezekkel párhuzamosan vizsgálja a magas infláció letörését célzó, kötelező akciókra vonatkozó kormányzati döntést is, amelyet a Spar szintén megtámadott és emiatt per indult Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon. A Spar Austria vezérigazgatója, Hans Reisch a Bizottságnak írt levélben kifejtette, hogy az adó diszkriminatív a külföldi kiskereskedőkkel szemben, mivel őket a különadó legmagasabb adókategóriájába sorolják, míg a franchise-okban működő magyar versenytársak alacsonyabb, 0-1 százalékos adókulcsok előnyeit élvezik.