Orosz erők nyomulása és a NATO reakciója
Az orosz haderő nagy erőkkel halad tovább nyugat felé Avgyijivkától, az Umanszke-szektor felé, miközben Harkiv városát és környékét intenzív tüzérségi támadások érik. A NATO közleményében kizárta a katonai intervenció lehetőségét Ukrajnában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fokozni kell a kijevi erők fegyverellátását.
Az orosz csapatok előrenyomulása az ukrán fronton folytatódik, jelenleg az Umanszke-szektor tűnik a fő célpontnak. A helyzet feszültsége tovább növekszik, mivel Harkiv városát és térségét nagy hatótávolságú fegyverekkel lövik, ami aggodalmakat kelt a helyiek körében, akik attól tartanak, hogy az oroszok újabb szárazföldi offenzívát készítenek elő.
A NATO válasza a helyzetre egyértelmű: bár kijelentették, hogy nem terveznek katonai intervenciót Ukrajnában, egyben hangsúlyozták a szükségességét annak, hogy több fegyvert juttassanak el a kijevi erőkhöz. Ez a lépés valószínűleg az ukrán védelmi képességek megerősítését célozza.
Azonban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, illetve a „Putyin-pártként” emlegetett Egységes Oroszország Párt elnöke is, nem nyugodott meg a NATO kommunikációján. Medvegyev szerint a NATO hiába próbálja nyugtatni a nyugati közvéleményt és Oroszországot is, biztos, hogy lesz intervenció, melyet máshogy hív majd a nyugati szövetség. A politikus szerint a NATO-katonák kvázi elitegységként szolgálnak majd az ukrán haderő mellett, és megígérte, hogy senkit nem ejtenek majd foglyul az orosz katonák. Vérdíjat tűznek majd ki minden egyes NATO-katonára és nem küldi haza Oroszország az elesett ellenségeinek holttestét sem.
A konfliktus újabb dimenziót kapott, amikor az orosz haderő állítólag egyszerre két drónnal is célba vett egy amerikai gyártmányú M1A1 Abrams-harckocsit az ukrán fronton. A jármű az oroszok szerint megsemmisült, de erről nincs egyértelmű bizonyíték. Az amerikai Abrams harckocsik kiemelt célpontként szerepelnek az orosz haderő prioritási listáján, és a drónpilóták szabályosan vadásszák ezeket az eszközöket. A felvételeken az látható, hogy a harckocsi az első csapás után megáll, a kezelők kiszállnak belőle, de a második csapás utáni károk nem ismertek. Ha a felvételek valódiak, akkor ez lehet az ötödik kilőtt Abrams tank, amelyet Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott, összesen 31 darab M1A1 SA Abrams harckocsit kaptak.
A helyzet tovább bonyolódik, hiszen az éjjel hatalmas robbanás rázta meg a Rosztov megyében található Morozovszk légibázist, amelyet állítólag ukrán drónok támadtak meg. A támadás során több nagy robbanás is történt, amelyeket felvételek is rögzítettek. A légibázison Szu-34-es vadászbombázókat állomásoztat az orosz haderő, melyek rendszeresen részt vesznek az Ukrajna elleni harci bevetéseken. A károkról egyelőre nincs hír, de az orosz védelmi minisztérium reggeli jelentésében 52 ukrán drón lelövését jelentette, anélkül, hogy részletesen kitértek volna a Morozovszk térségében történt incidensre.
Az orosz nyomozóhatóságok a Crocus City Hall elleni merényletben résztvevő terroristák telefonjait átvizsgálva állítják, hogy bizonyítékokat találtak, melyek összekötik Ukrajnát a támadással. A TASzSz hírügynökség szerint a terroristák a támadásra vonatkozó instrukciókat az Ukrajna ellen indult invázió kétéves évfordulóján kapták, és az egyik terrorista telefonján ukrán katonáról készült fotókat találtak. Azonban az orosz állami hírügynökség sem a szöveges utasítást, sem a fotókat nem mutatta be, és minden jel arra mutat, hogy a terrortámadást az Iszlám Állam követte el. Az orosz hatóságok valószínűleg azért próbálják Ukrajna felé terelni a közvélemény haragját, hogy a várható nyári offenzívához önkénteseket tudjanak toborozni.
A konfliktusban új fejleményként az orosz erők kezére került az Azov gárdista ezred saját építésű páncélozott járműve, az Azovec. Az orosz állami médiavállalat által közzétett felvételeken orosz katonák mutatták be a páncélost, amelyet állítólag a "felszabadított" területeken találtak meg, helyi lakosok segítségével, és úgy tűnik, el volt ásva a föld alá. Az Azovec egy átépített T-64-es harckocsi, amelyre az egykori Azov zászlóalj önkéntesei páncélzatot, gránátvetőket és géppuskákat szereltek. Nincs információ arról, hogy valaha élesben használták volna, és most már biztosan nem működőképes, mivel az Azov ezred harcosai az orosz invázió kezdetén rejtették el.
A cikk folyamatosan frissülő jellege azt mutatja, hogy a helyzet gyorsan változik, és az események dinamikusan alakulnak az orosz-ukrán háborúban. Az olvasók számára fontos lehet, hogy naprakészek maradjanak a konfliktus legújabb fejleményeivel kapcsolatban.