Amíg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból „csak” 25 ezren dolgoztak, 2022-ben már 84 ezren vállaltak valamilyen munkát. A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, míg 2010-ben 6 ezren, addig 2022-ben már 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon. A fenti korcsoportokról az is elmondható, hogy több férfi dolgozik, mint ahány nő – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorát a Népszava.

Az idősek munkaválallásáról szóló, hétfőn megjelent riport-tanulmányban több szakembert és érintettet is megszólaltattak, ebből pedig az derült ki, hogy Magyarországon inkább a kényszer, mintsem a szabad választás viszi rá az idős embereket, hogy nyugdíjas koruk ellenére munkát vállaljanak. Erről Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is beszélt a lap kérdésre. A Zrt. vezetője szerint sok nyugdíjas az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt. Az életszínvonalat pedig egyik hónapról a másikra igen nehéz ilyen arányban csökkenteni. A szakember utalt a Policy Agenda elemzésére is, amely szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint felének, 1,2 millió idősnek az ellátása nem érte el a nyugdíjas létminimum 145 ezer forintos szintjét. A nyugati országokban ellenben jók a fizetések, majd a nyugdíjak is, tisztességes megélhetési biztosító ellátásból élnek az idősek, és csak az dolgozik, akinek ahhoz valóban kedve van. A többiek viszont élvezik a jól megérdemelt pihenést, és utaznak, világot látnak – írták.

Magyarországon ráadásul azonban nemcsak kényszer viheti rá a munkavállalásra a nyugdíjast, hanem a társadalmi igény is. A háziorvosok átlagéletkora például – mint írták – 65 év, de több más egészségügyi területen sem lehet nélkülözni az idős orvosok munkáját. Igaz ez a nővérekre, illetve a szociális területen dolgozókra, pedagógusokra is – állátja a cikk. Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szakértője úgy látta: főleg a pénz a fő motiváló erő. A szociális munkakörökben dolgozók – akiknek 90 százaléka nő – az alacsony, 200-230 ezres fizetés miatt is munkavállalásra kényszerülhetnek idős koruk ellenére. Ők annyira kevés nyugdíjra számíthatnak, hogy abból csak nagyon szűkösen lehet megélni. A szakember szerint a munkájukra ugyanakkor szükség is van, hiszen az alacsony bérek, a megbecsülés hiánya és a lelkileg-fizikailag megterhelő munka hatalmas munkaerőhiányt teremtett a területen.Az érem másik oldala viszont, hogy a betegek, fogyatékkal élők mozgatása miatt ők maguk is komoly egészségkárosodással küzdenek – magyarázta a szakértő. Marosi hozzátette azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy hibásnak tartja a nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozó, sokszor értelmezhetetlen és követhetetlen előírásokat. Mint mondta, nehezen fogadható el, hogy míg a versenyszférában korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíjasok, addig a közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, ami alól csak a gyermekvédelem-, szociális ellátás-, köz- és szakképzés területén dolgozók kivételek.

A Népszava információi szerint csak a SPAR Magyarország kötelékében 419 nyugdíjas munkavállaló dolgozik, ami az összdolgozói létszám 3,3 százaléka. A legidősebb munkavállaló 79 éves, 4 órás munkarendben dolgozik és 2006 óta van a vállalatnál.

Fotó: Wikipédia