Az V. Budapesti demográfiai csúcson négy kontinensről mintegy hatvan állam- és kormányfő, egyházi vezető, véleményvezér, médiaszemélyiség, gondolkodó és civil szervezeti vezető oszthatja meg gondolatait arról, hogyan képzelik el a biztos jövő megteremtését a családok számára.
A kétévente megrendezésre kerülő találkozón a családok jelenlegi helyzetéről beszélnek, felvetődik többek között a gyermekvállalás kérdése és ezáltal természetesen a népesség csökkenésének veszélye is.

A rendezvény „A család a biztonság záloga” gondolat köré épül.

Novák Katalin köztársasági elnök a Mandinernek elmondta, hogy

Ha nem születik több gyermek, lemondunk a jövőnkről, a magyarság megmaradásáról

A hazafias érzelmektől korántsem mentes gondolat felvet néhány kérdést, melynek azonnal utána is jártunk.

A gyermekvállalás kérdése ma nem össztársadalmi kérdés, hiszen a kenyeret minden esetben a család adja.

Jelen pillanatban az inflációs sokk még mindig tart és bár az üzleteknek kötelezően be kell tartaniuk az akciókra vonatkozó szabályokat, egy újszülöttön mindez nem segít.

A 2021. január 1-től életbe lépő paraszolvencia törvény tiltja a hálapénz elfogadását, erre pedig zseniális kiskapukat nyújtanak a magánorvosi rendelések.

Az, amikor fizetünk egy orvosi vizsgálatért elhiteti velünk, hogy nagyobb gondossággal, figyelemmel fordulnak felénk. Nem kérdés, hogy sokan, különösen áldott állapotban hajlandók fizetni ezért.

mondja egy kismama, aki minden terhestanácsadáson 38.000 forintot fizet az orvosának, aki egyébként szülész-nőgyógyászként dolgozik egy kórházban is, főállásban.

A dolog úgy néz ki, hogy elmegyek a rendelésre, ahol egy hasi ultrahang és egy vizsgáló ágy van. Kedélyesen beszélgetünk, megméri a doktorúr a súlyom, a vérnyomásom, megnézzük ultrahangon a kicsi szívverését és fizetek 38.000 forintot minden alkalommal. Ha nincs probléma, akkor havonta egyszer, ha bármi rendelleneset érzek, akkor gyakrabban.

A labor, az egyéb vizsgálatok azonban már a kórházban történnek, tehát járóbeteg rendelésre kell menni és végig kell ülni a sort. Ez egyrészt megterhelő, mert a másféléves lányom még otthon van, nem véletlenül döntöttünk a magánorvosi szolgáltatás mellett, hiszen első gyermekemmel volt, hogy három órát is ültem a váróban csak azért, hogy megkérdezze az orvos, hogy vagyok.

Jelen pillanatban kilátástalan a helyzet, mert ha váratlanul érkezik a baba, akkor az vezeti le a szülést, aki éppen ügyel, de az orvosom azt is megemlítette, hogy akár „tervezett császárral is szülhetünk” és így biztosan ő vezetheti le a szülést.

Ma már tudom, hogy ennek az ára benne van a rendelések, kontrollvizsgálatok árában, én azonban nem vagyok olyan biztos abban, hogy ezt így szeretném.

Az Országos Kórházi Főigazgatás adatszolgáltatási rendszere csak az egészségügyben dolgozók számára elérhető, így pontos statisztikánk arra vonatkozóan nincs, hogy a természetes születésekkel szemben hány császármetszés zajlik a kórházakban, egy 2006-os Tauffer - statisztika azonban hűen tükrözi, hogy a szülés 17 évvel ezelőtt sem a természetes világrajövetelt támogatta.

Vezetőként fel kell tennünk a kérdést: miért születik ilyen kevés gyermek? Milyen anyagi vagy kulturális okai vannak? Magyarországon védjük az életet és a családot. Igyekszünk segíteni a fiataloknak, hogy ne kelljen lemondaniuk a gyermekről azért, mert dolgozni akarnak, és ne kelljen lemonda¬niuk a munkáról azért, mert családot szeretnének. Az állam abban tud segíteni, hogy a családalapításnak minél kevesebb anyagi akadálya legyen, és ne járjanak rosszabbul a gyermeket nevelők azoknál, akik nem akartak családot alapítani. Ezt a segítséget a többség szívesen fogadja. Mára Magyarország sokak számára követendő példává vált.

- nyilatkozta Novák Katalin a Mandínernek.

A KSH adatai szerint 2022-ben az ország 2233 településén mintegy 52 ezer gyermek számára nem volt a lakhelyéhez közel napközbeni ellátás, ami bár 7,1 százalékos javulást mutat a 2007-es eredményekhez képest, de többek között Putnokon, Szikszón, Göncön, Pásztón, Kisbéren sincs bölcsőde, csak, hogy párat említsünk azokból a településekből, ahonnan hatványozottan nehéz visszatérni a munkába szülés után.

Nem csupán a területi eloszlás mutat szélsőségeket, de az ingyenes étkezésre való jogosultság is hűen tükrözi az egyes országrészek helyzetét.
2022-ben a közel 43 499 bölcsődés gyermek étkezett ingyen ezekben az intézményekben, Békés vármegyében a gyermekeknek csaknem 87 százaléka, addig Budapesten 48 százalékuk volt jogosult az ingyenes étkezésre.
Encsen kivétel nélkül az összes gyermek jogosult volt az ingyenes étkezésre.

Otthonteremtés, mint támogatás

Ahogyan arról lapunk, a frisshirek.hu is beszámolt korábban 2024. január 1-jétől változik a családok otthonteremtési támogatásának rendszere. A falusi CSOK összegét megemelik, az ötezer főnél népesebb településeken viszont megszűnik ez a támogatási forma, helyette újat dolgoz ki a szaktárca.

Az albérletek ára azonban megfizethetetlen.

Míg Miskolcon egy másfélszobás albérlet 90-120 ezer forint között mozog, addig Budapesten ez az összeg a 250 ezer és afeletti összeget döngeti, függően attól, hogy melyik kerületben szeretnénk bérelni.

A gyermeket fiatalon vállaló szülők tehát semmiképpen nincsenek jó helyzetben.

A diplomás, ellenben még nem kereső nő anyagi támogatása a szülés után lecsökken, arról nem beszélve, hogy nagyon sok munkáltató szerződésben rögzíti, hogy a felvett munkaerő 5 éven belül nem vállalhat gyermeket.

A diploma után egy multinál helyezkedtem el, ahol nem csak a felvételi elbeszélgetésen volt fő téma a gyermekvállalás, de a munkaszerződésbe is belefoglalták. Ja, hogy ez nem szabályos? Akkoriban nem foglalkoztam vele, most azonban nagyon várom, hogy leteljen a szerződéses jogviszonyom.

Bár az adó online oldalán egészen más olvasható, mégis vannak olyan foglalkoztatók, akik igyekeznek kibújni a rendelkezés hatálya alól:

Ha a munkavállaló határozott idejű foglalkoztatása alatt várandós lesz, a vonatkozó speciális munkajogi szabályok ugyanúgy irányadóak, mint határozatlan idejű munkaviszonyban. A munkavállalót tehát a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmondási védelem illeti meg, a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát. A munkavállaló a felmondási tilalomra azonban csak akkor hivatkozhat, ha várandósságáról a munkáltatót tájékoztatta.
„Az élet szent” tegnap bemutatott cikkünk alapján megannyi kérdés felmerült az abortusszal kapcsolatban, az azonban a KSH adatai szerint immár egészen bizonyos, hogy a számuk továbbra is kiemelkedően magas.

Apró adat, mégis sokba kerül

Ha már nehéz helyzetben a nemzeti gyermekvállalás kérdése, utánanéztünk mennyibe is kerül havonta lecserélni a pelenkát.

Az újszülött gyermekek pelenkája megközelítőleg 2600- forintba kerül, 26 darab.

A védőnői ajánlás alapján ezt minden étkezés előtt, ha meghatározott időben, három óránként etetjük a kicsit, akkor ennek megfelelően kell a pelenkát is cserélni a kicsi alatt.
Ez csak ebben az időszakban balesetmentesen napi 8 darab pelenkát jelent, de mint tudjuk, lesz az 10 darab is.

Egy hónapban tehát az eldobható pelenkából valószínű, hogy közel 300 darab fog elfogyni. ami csupán az első hónapokban közel 30.000 forintba kerül majd.

Természetesen az öko gondolkodás és a mosható pelenkák erre gazdaságos és környezetkímélő megoldást nyújtanak, ha nem számoljuk a mosási költségeket, úgy, mint víz, áram, mosószer, fertőtlenítő-vasalás.

A Budapesti demográfiai csúcs tehát immár ötödik éve nyitott kapukat dönget, melyre aligha lesz megoldás, sem az alsó, sem pedig a középszinten élők számára.

Nehéz a helyzet. Nemcsak arról van szó, hogy minden évben kevesebb gyerek születik, mint ahányan meghalnak, hanem arról is, hogy húsz százalékkal kevesebb a gyermekvállalási korban lévő nő, mint két évtizeddel ezelőtt. Ha nem születik több gyermek, lemondunk a jövőnkről, a magyarság megmaradásáról

– mondta Novák Katalin