Úgy tudjuk, a lakásokat a multinacionális cég vagy a munkaerő közvetítő cég bérli a vendégmunkások számára, akiknek nincs joga ellenőrizni, hogy munkaidőn kívül a dolgozók milyen társadalmi életet élnek, azt hogyan élik és miként használják ki a szabadidejüket. Minden társasházban van házirend, amit az ott lakók kötelesek betartani, ám az is lehet, hogy nincsenek felvilágosítva a hazai szabályokról. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, nem érdemes ujjal mutogatni, mert nemcsak a vendégmunkások,hanem a magyarok egy része is nehezen tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait.

Zalaegerszegen a vendégmunkásokkal kapcsolatban elsősorban a kultúrákból adódó különbségek, a hangzavar, dorbézolás, más szocializáció, éjszakai duhajkodás miatt adtak hangot a helyiek. Van, aki napi szinten kénytelen a csendháborítás miatt rendőrt hívni, akik szintén nagyon keveset tudnak tenni, az esetek többségében pedig másnap minden ugyanúgy folytatódik tovább.

„Sziasztok segítséget szeretnék kérni valaki esetleg nem tudja ki szállásolta el a piacnál a »fülöpszigeteki flexes« dolgozókat? Szeretném felvenni vele a kapcsolatot a folyamatos lárma és tombérozás miatt. Nem szeretnék napi szinten rendőrt hívni . Éjjel nappal ez megy ” – írta egy posztoló.

Másikuk hasonló jelenségről számolt be a zalaegerszegi csoportban:

„Én ugyan emiatt szenvedek. A szomszéd lakásban laknak. Egész éjjel üvöltöznek, kiabálnak. Hajnali 2 órakor húst klopfol vagy mi a fenét kalapálnak, sorolhatnám. Az éjjel már átszóltam nekik. Persze nem értik, de azt tudják kiabálni egész éjjel, hogy b@zd meg! És nem egyszer-egyszer, hanem rendszeresen, szinte minden éjjel.”

Minden társasházban van házirend illetve közös képviselő, a lakástulajdonosok megszavazhatják, hogy nem engedélyezik eme tevékenységet. Tulajdonukat, életüket kívánják-e egy lakás bérbeadó ilyen jellegű /problémáival /állandó feszültség alatt napi szinten megélni.A változtatás a lakók joga – írta le egyikük a véleményét.

Egy olvasónk arról számolt be a Frisshireknek, hogy nemrégiben az egyik buszjáratra több vendégmunkás is felszállt, azonban sem jegyük, sem bérletük nem volt. Olvasónk elmondása szerint, amikor a buszsofőr számon kérte rajtuk, egyikük elmagyarázta, hogy nekik sem jegyet, sem bérletet nem kell felmutatniuk, mert  idézzük: „Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta”. A sofőr ekkor olvasónk elmondása szerint felhívta a feletteseit, akik erről nem tudtak, majd értesítették a rendvédelmi szerveket, akik úgy tudja, leszállították a „bliccelőket”. Olvasónk nem várta meg a folytatást, leszállt a járatról és gyalog indult útnak.

Vendégmunkásokra sajnos szükség van!

A jelenlegi törvényszabályozás szerint, a külföldi munkások maximum három évig tartózkodhatnak Magyarországon, így Zalaegerszegen is. Mindemellett a hazánkba érkezett vendégmunkások családegyesítését és letelepedését sem engedi a szabályozás.

A Napi.hu márciusi cikke szerint hazánkban jelenleg körülbelül 100.000 külföldről érkező vendégmunkás dolgozik, amit régiós szinten még további 200-300.000 fővel kellene emelni ahhoz, hogy a jelenleg fennálló munkaerőhiányt tompítsa. Összehasonlításképpen a hozzávetőleg azonos munkaerőpiaccal rendelkező Csehországban jelenleg több, mint 700.000, a szomszédos Ausztriában pedig 1.000.000 vendégmunkás veszt részt a helyi gazdaság növekedésében. Más országokhoz hasonlóan Magyarország is szenved a munkaerőhiányban, ami azt eredményezte, hogy már nemzetközi verseny folyik a vendégmunkásokért – írták.

Egy másik cikkben hozzátették, hogy az Ázsiából érkező vendégmunkások már lenyomják az ukrán vendégmunkásokat és a magyar bérigényekkel szálltak versenybe. A szakmailag képzett ázsiai munkaerő akár már a nettó 350.000 forintot is megjelöli bérigényként. Mivel nagyon jól tisztában vannak a magyar bérezéssel és a hiányszakmákban lévő betöltetlen állások számával, amennyiben valahonnan magasabb bérajánlatot kapnak, akár azonnal tovább is állnak.

Fotónk illusztráció, forrás: Pixabay