A tavaly csalásgyanú miatt indított 15 vizsgálat közül 10 esetében végződött az eljárás azzal, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Mindkét szám a legmagasabb adatnak bizonyult, bár arról nem szerepeltettek részleteket az összesítésben, hogy pontosan milyen ügyekről van szó, mennyi az összértékük és mennyit kellett emiatt visszafizetni az EU költségvetésébe.

De nem csak ebben járunk élen. Vizsgálták az európai strukturális és beruházási alapokat, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokat is a 2018–2022 közötti időszakban. 

18 szabálytalanságot tártak fel, ez az összes forrás 0,53 százalékát érintette.

Emellett azonban a saját források rovására történt pénzügyi szabálytalanságok terén is Magyarország végzett az első helyen, ezek többségében a vám- és adóbevételekkel kapcsolatosak. A 2018 és 2022 között feltárt tíz eset az összes bevétel 18 százalékát teszi ki. Ráadásul a magyar adat e tekintetben egyenesen kiugró: 

a lista második helyére került Görögország esetében ugyanez a szám 13,6 százalék.

A hvg.hu szerint az OLAF 2022-es vizsgálati eredményeit így lehet összegezni:

  • 256 vizsgálatot zártak le és 275 ajánlást intéztek az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz.
  • 426,8 millió euró visszafizettetését javasolták az uniós költségvetésbe, és 197,9 millió euró jogosulatlan felhasználását akadályozták meg.
  • Az OLAF 192 új vizsgálatot indított a szakértői által végzett 1017 előzetes elemzést követően.
  • 71 lehetséges bűncselekményt jelentettek az Európai Ügyészségnek.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala