Szinte biztosra vette, hogy Suhajda Szilárd nem élheti túl a csúcstámadást

- ezzel a sokkoló kijelentéssel kezdte interjúját, Elia Saikaly, hegymászó-filmes, aki a Blikknek arról beszélt, milyennek látta Suhajda Szilárdot, amikor a Mount Everesten utoljára látta. Ahogy arról a frisshirek.hu-n is többször beszámoltunk, Suhajda Szilárd, aki az egyik legtehetségesebb és rutinosabb magyar hegymászó volt, tisztán, azaz oxigénpalack és segítők nélkül próbálta megmászni a világ legmagasabb pontját. Ezt a vállalkozását már másik három 8 ezer méternél is magasabb hegynél siker koronázta.

A Mount Everesten azonban az életével adózott szenvedélyének, mert bár lehetséges, hogy sikerült felérnie a csúcsra, de vissza már nem tudott épségben ereszkedni.

Elia Saikaly a Blikknek arról beszélt, hogy ő még akkor látta a magyar hegymászót, amikor az felfelé tartott.

Már elmúlt délután négy óra, amikor megláttam. Nagyon lassan mozgott, de stabilan. Ekkor azonban már nagyon késő volt, és még mindig nem érte el a déli csúcsot, ami azt jelentette, hogy hihetetlenül kockázatos volt a további mászás. Ráadásul az addig kedvező időjárási körülmények kezdtek rosszra fordulni, a szél erősödött, illetve elkezdett sötétedni.

Saikaly hozzátette, hogy nem jellemző ebben az időszakban a csúcstámadás, aki mégis megpróbálja, az ő nekiveselkedéseik szinte mindig tragédiával végződnek.

Biztos voltam benne, hogy a rossz időzítés és az állapota miatt nem fog visszatérni. Tekintettel arra, hogy milyen lassan haladt, illetve a többi hátráltató tényezőkre, nagyon kicsi volt a valószínűsége annak, hogy meg tudja járni az utat. Vissza kellett volna fordulnia
- osztotta meg meglátását a Blikk által megkérdezett alpinista, aki elmondta azt is, hogy ő ugyanezzel a dilemmával szembesült sporttársával, aki szintén oxigénpalack nélkül próbálta meghódítani a Mount Everestet. Sokkal gyorsabban haladtak ugyan Szilárdnál, mégis úgy döntöttek, hogy még ők sem érnék el kellően korán a déli csúcsot, így végül úgy határoztak, hogy visszafordulnak. A magyar hegymászón már nem volt hátizsák sem, és Saikaly számára úgy festett, nincs vészterve. Hiába volt nagyon kicsi esély arra, hogy sikerrel teljesítse a csúcstámadást, mégis elszántan haladt tovább. Saikaly még beszélni is próbált hozzá, de nem válaszolt.
A "hegyek polgáraként" felelősséget érzett a magyar alpinistáért, de csak annyit tudott tenni Saikaly, hogy szemmel kövesse őt.
Amikor utoljára ránéztem, mindössze 20 méterrel volt a déli csúcs alatt, de még állt és ment tovább
- vallotta meg Elia Saikaly, aki aztán nem tudta tovább követni Suhajda Szilárdot, mert onnantól társa mentésével kellett foglalkoznia. A Blikk beszámolt cikkében arról is, hogy hétfőre virradóra Mount Everest serpái 6500 méter magasan megtalálták Suhajda Szilárd sátrát, benne a holmijaival, a menedék még napokkal a tragédia után is stabilan állt.
A témával foglalkozó cikkében a 24.hu felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Suhajda Szilárd nyomkövetője szerint biztosan elért 8795 méter magasra,
így mégis ő lett az a magyar hegymászó, aki a legmagasabbra jutott palack és serpák nélkül.

Egy másik cikkében a 24.hu idézi Kandrács Ildikót, a Magyar Hegy és Sportmászó Szövetség elnökét, aki azzal kapcsolatban osztotta meg gondolatait a szervezet honlapján, hogy miként is emlékezünk a valaha élt egyik legsikeresebb magyar hegymászóra.

"Az alázat, a szerénység, a tisztelet, a szenvedélyes érzelmek, az erő, a képesség… minden adott volt. Igen, mert ezek kellenek ahhoz, hogy az ember eggyé válhasson a hegyekkel. A hegyek világa egy rendkívül magányos, rideg és zord világ. De mégis van egy olyan arca, amit csak az tudhat, aki köztük mozog, érzi a lélegzésüket, a létezésüket. Befogadó, meditatív, leírhatatlan, már-már euforikus. Szilárd szeretett élni, szerette a feleségét, a fiát, az életet. Nem ő választotta a halált, hanem a halál választotta őt."

Mindezt azért tartotta fontosnak leírni Suhajda Szilárd halálával kapcsolatban Kandrács Ildikó, mert bár hamarosan a közvélemény elfeledi azt a komoly vitát, amit a hegymászó tragikus halála okozott, a családtagoknak azonban ezt követően is fontos lesz az, miként emlékeznek majd elhunyt szerettükre.

Suhajda Szilárd tragédiával kapcsolatos személyes hangvételű írásunkat a frisshirek.hu-n Mi a közös a Golgotában és a Mount Everestben? címmel az alábbi linken olvashatják.

A kiemelt kép korábban készült, forrása: Suhajda Szilárd Facebook-oldala