különleges üveg védőkapszulában helyezték el székesegyházban, az ortodox Szentháromság vasárnapja előestéjén. Rubljov Szentháromságát az 1920-as évek óta őriztek Tretyjakovban, és
A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a festmény túlságosan törékeny a szállításhoz és folyamatos gondozást igényel, hogy az állapota ne romoljon drasztikusan.
aki a kép gondozóinak pártjára kelt és azt tanácsolta, hogy az ikont továbbra is a Tretyjakov Képtárban őrizzék. Nem csitította a vitát az orosz ortodox egyházfő szombati kijelentése sem, amely szerint az ikon egy évig a székesegyházban marad, miközben a kulturális minisztérium és a galéria korábban egybehangzóan azt közölte, hogy a Szentháromságot, miután a hívők két hétig a székesegyházban tekinthetik meg, restaurátori műhelybe szállítják.
A Tretyjakov Képtár tavaly júliusában néhány napra kölcsönadta az ikont az orosz ortodox egyháznak, hogy "az orosz ortodox Rómában", Szergijev Poszad városban található Szentháromság-Szergij-kolostorban állítsák ki, ahol eredetileg is őrizték. A galéria később közölte, hogy
A döntés bírálói az ikon átengedését politikai indíttatású, az orosz ortodox egyháznak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatbani magatartását méltató gesztusnak tekintik.
A fogalom, amelyet a művész vászonra vinni próbált, az egyik legnehezebben megragadható, leginkább elvont és legbonyolultabb fogalma a kereszténységnek. Egyben éppen a szentháromságos istenkép az, amely a kereszténységet leginkább megkülönbözteti a többi vallástól, még a hozzá annyira közel álló zsidótól is. Nehezen megragadhatósága abból fakad, hogy rengeteg ellentmondást kapcsol magába, amit szóban épp olyan nehéz megfogalmazni, mint képen.
Rubljovnak azonban sikerült a sok ellentmondást számos elrejtett utalással egybeköltenie, ezért is magaslik ki a keresztény ikonográfiából. Az orosz ikonfestő képe alapmótívumául egy ősi, ószövetségi történetet vett alapul, amikor Ábrahám ősatyát három angyal meglátogatja. Ebbe a három angyalba költötte bele Rubljov különböző attribútumok megfestésével a szentháromság három isteni személyét. Ahogy az az ikonfestők munkáira jellemző, a képen egyetlen ecsetvonás sem üzenetérték nélküli, minden formának és színnek mély teológiai üzenete van.
Valaha, mielőtt a keresztény körében általános lett volna az írni-olvasni tudás, és rendszeresen olvashatták volna a Szentírást, így, képi nyelven közvetítették feléjük leginkább a hitet.
A kiemelt kép forrása: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij