A 442 szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudná-e betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második felében.

Az EP hangsúlyozta, hogy a tanács elnökségét betöltő ország fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatban, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokban.

A képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hogyan lesz képes hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy "nem felel meg az uniós jognak és értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének".

Ezért arra kérték az uniós tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldást. Emlékeztetek arra, hogy az Európai Parlament hozhat intézkedéseket, ha a tanács nem találna ilyen megoldást.

Az EP-képviselők kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban is, amely a "kormány szisztematikus és szándékos" eljárásai miatt - véleményük szerint - tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást.

Az állásfoglalás elítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, melyek - mint írták - azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról.

A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel a 2024-es európai választásokra.

Felhívták a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, köztük "a titkosrendőrség látogatásaira bizonyos, az ipar stratégiai ágazatához tartozó vállalatoknál", melyek - véleményük szerint - célja hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.

Az EP továbbá aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok késlekedése miatt is, foglalta össze az MTI.

Novák Katalin: Komoly emberek között fel sem merül, hogy az EU-s elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól

A magyar államfő újságírói kérdésre reflektált arra, hogy az Európai Parlament éppen ma szavaz arról a határozatról, amely a magyar EU soros elnökség megakadályozását célozza. Novák Katalin hangsúlyozta:

"Én abban bízom, hogy az Európai Parlament, aki a jogállamiság őrének tartja magát, demokratikus úton marad, és nem lép le erről. Ez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió soros elnökségét 2024 második félévében Magyarország fogja betölteni, ráadásul reményeim szerint magas színvonalon. Joggal bizakodom, hogy nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés ebben a vonatkozásban, és így fel sem merül komoly emberek között, hogy az Európai Uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól."

Fotó: Novák Katalin Facebook-oldala