A biztos elmondta, hogy a keddi tanácskozások, a többi között Lengyelországot és Magyarországot érintő jogállamisági eljárásról lesz vita. Mint mondta,

"mindkét tagállamban folytak megbeszélések az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és nyílt lehetőség új jogszabályok létrehozására, azonban Magyarországon további problémákba ütközik a korrupció elleni küzdelem, az akadémiai szabadság és más kérdések,

ahogyan Lengyelországban sem lehet valódi előrelépést tapasztalni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően."


Reynders kiemelte, hogy különösen nyugtalanító, hogy Lengyelországban, olyan bizottságot hoztak létre, amely mindenféle bírósági felülvizsgálat nélkül, megakadályozhatja, hogy egyes magánszemélyeket közhivatalba válasszanak. "Az Európai Bizottság elemezni fogja a kapcsolódó jogszabályokat, és nem fog habozni, hogy intézkedéseket helyezzen kilátásba" - húzta alá.


Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament állásfoglalást fogadhat el arról, hogy Magyarország alkalmatlan arra, hogy jövő évben betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét, Reynders azt mondta, hogy a bizottság dolga, hogy meghallgassa a parlament álláspontját, de nincs lehetősége dönteni ebben a kérdésben. "Együtt fogunk működni az összes elnökséggel, de figyelemmel fogjuk követni ha erről a tanácsban vita lesz"

- tette hozzá az uniós biztos.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter kifejtette: az összes tagállamnak egyenlő jogai és kötelességei vannak, ezek között szerepel a tanács elnöki tisztsége is, amelyre most Magyarországnak kell felkészülnie.

"A jogállamisággal a 7. cikkely szerinti eljárás vagy a kondicionalitási szabályok kerete között kell foglalkoznunk. Ami pedig az elnökséget illeti, ez egy lehetőséget teremt Magyarország számára, hogy megmutassa, sőt, meg kell mutatnia, hogy Európa-párti, és képes nem csak a saját érdekeit nézve, hanem az EU érdekében előmozdítani a közös ügyeket"

- jelentette ki.

Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár

kétségét fejezte ki a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. Mint mondta, Magyarország jelenleg elszigetelt az EU-ban a súlyos jogállamisági problémák miatt, továbbá amiatt is, hogy vonakodik kiállni az agressziós háborútól sújtott Ukrajna mellett.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter szintén

"kellemetlen érzésének" adott hangot a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban. "Ezzel mindannyian így vagyunk"

- mondta el újságíró kérdésre válaszolva.

Varga Judit: az EP nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot

Varga Judit, a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP azon kezdeményezése, mely meg kívánja akadályozni, hogy a 2024 második félévében Magyarország töltse be az uniós tanácsi elnökséget, az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel - emelte ki az igazságügyi miniszter.

Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys