Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak nyilatkozva arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen következményekkel jár a CFE-szerződés orosz felmondása. Úgy vélekedett,
"Ez gyakorlatilag az egész világ érdeke, de ehhez szükségünk van működő kétoldalú kapcsolatokra számos állammal, amelyekkel jelenleg nem rendelkezünk, és nem is a mi hibánkból" - hangsúlyozta Peszkov.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján pedig elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A kiigazított szerződést azonban csak négy ország - Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna - ratifikálta.
Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre "lelkiismeretesen a dokumentumot". Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés "az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére", ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások - elsősorban a NATO bővítése - következtében "sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal". Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. "A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott" - olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint "az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár".
"A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak" - hangzott az indoklás.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a felmondási folyamat elnöki megbízottja korábban elmondta, hogy Oroszország kilépése a CFE-szerződésből körülbelül hat hónapig fog tartani. Közölte, hogy Moszkvának legalább 150 nappal a tervezett kilépés időpontja előtt értesítenie kell szándékáról a többi részes államot, és nyilatkoznia kell azokról a kivételes körülményekről is, amelyek ezt a lépést szükségessé tették.
A diplomata elmondta, hogy legkésőbb három héttel az értesítést követően össze kell hívni a szerződés tagállamainak konferenciáját, hogy megvizsgálják az Oroszország kilépésével kapcsolatos kérdéseket. Azt hangsúlyozta, hogy
A helyettes tárcavezető leszögezte, hogy a szerződéshez való visszatérés "lehetetlen", a pótlásáról pedig csak azt követően lehet majd tárgyalni, hogy a Nyugat felhagy az Oroszországgal szemben ellenséges politikájával, és új koncepcionális megközelítésre vált át. Gyakorlati haditechnikai választ helyezett kilátásba arra a lehetőségre, ha amerikai csapatok jelennének meg a NATO-ba frissen belépett Finnország területén.
A szerződés felmondását előzetesen az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta, összegzett az MTI.
Fotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Babuskin